Hónap: március • Nap: 12
1241. március 12.
A tatárok fő serege Magyarországra zúdul
A tatárok 1240. december 6-án elfoglalták Kijevet, s ettől kezdve várható volt támadásuk Magyarország ellen is. A becslések szerint 90-150 ezer fős sereg ellen 1241 elején IV. Béla király általános hadkészültséget rendelt el, de a mozgósítás lassan haladt. Tomaj nembeli Dénes nádor vezetésével megerősítették a Vereckei-hágót, azonban a hatalmas túlerő elsöpörte a védekezőket. Spalatói Tamás értesülése szerint a tatárok 40 ezer fejszéssel söpörték el a hágókat védő szerkezeteket. 1241. március 12-én zúdult az országra a tatár sereg fő ága, s ezzel elkezdődött egyéves uralmuk. A döntő csatára 1241. április 11-én a Tisza-Sajó torkolatához közeli Muhinál került sor,
1507. március 12.
Meghal Cesare Borgia itáliai hadvezér
Rodrigo Borgia (a későbbi VI. Sándor pápa) és egy római nő fia kapcsolatából Rómában született 1475 szeptemberében. Daliás vitéz, nagyeszű hadvezér, a művészetek iránt fogékony, de a határtalan hatalomvágyat, a véres erőszakot és a fékezhetetlen gonosz szenvedélyeket is egyesítette magában. Cesare nem főpapnak de kényúrnak született, mégis atyja révén Valencia fel nem szentelt érseke, majd 1493-ban bíboros lett. Két évvel később mint kezes az Itáliát győztesen bejáró VIII. Károly francia király táborába került, ahonnan hamarosan megszökött. Károly távozása után a pápa megbízásából az elhatalmasodott főnemesi családok ellen irtó harcot indított. 1498-ban bíborosi címéről lemondott, XII. Lajos francia király udvarában mint pápai követ, elnyerte a navarrai hercegnő kezét, és Valencia hercege lett. A francia király hadaival elfoglalta Imola, Forli, Rimini, Faenza és más városokat, ezért a pápa Romagna hercegévé nevezte ki. A vagyonukból kiforgatott főnemesi családok nem tudtak semmit tenni ellene. Sógora, Alfonzó ellen embervadászatot rendezett, akit aztán saját kezével szúrt le. Hatalma csúcsán, 1502-ben saját zsoldoskapitányait levágatta vagy vasra verette. VI. Sándor pápa váratlan halálával (1503. augusztus 18.) - akivel együtt állítólag őt is megmérgezték, de erős szervezete túlélte - Cesare szerencsecsillaga is kihunyt. III. Gyula pápa, aki az Egyházi Állam birtokainak visszaszerzését tűzte ki célul, letartóztatta (1503. október). 1504. januárban azzal szabadult, hogy romagnai birtokait átadja az egyháznak. Nápolyba ment, ahol Katholikus Ferdinánd parancsára letartóztatták, de 1506-ban a navarrai király segítségével elmenekült. A Viana vár ostromában egy lándzsaszúrás ölte meg. A reneszánsz e tipikus alakját - többek között - Machiavelli, II principe című művében rajzolta meg.
1672. március 12.
Megszületett Sir Richard Steele angol író
Dublinban látta meg a napvilágot. Oxfordi egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert 1692-ben, III. Vilmos franciák elleni hadjárata idején katonának állt. A seregből 1705-ben kilépett, s nem túl fényes anyagi helyzetén házasságok, politikai szerepvállalás és kockázatos vállalkozások révén igyekezett javítani, kevés sikerrel. Írói hírnevét azonban már katona korában megalapozta. Első nagy sikerét 1701-es A keresztény hős című munkájával aratta. Ez a műve a valláserkölcsi alapú életvitel kézikönyve lett, annak ellenére, hogy írójának életmódja nem volt egészen erkölcsösnek nevezhető. Erkölcsnemesítő műveivel az első szentimentális színdarabokat vetette papírra. 1709-ben az ő szerkesztésében jelent meg Európa első irodalmi napilapja, a hetente háromszor kiadott, A csevegő, amely irodalmi híranyagot közölt, divat és viselkedésbeli tanácsokkal is szolgált, művészeti kritikáiban a klasszicista stílus előfutára volt. Az összesen 271 szám kétharmadát egymaga írta, stílusa és hangvétele a korban szokatlanul személyes és fesztelen volt. 1729. szeptember 1-jén hunyt el Carmarthen-ben.
1737. március 12.
Megszületett Vaszilij Bozsenov építész
Moszkvában, majd Szentpéterváron tanult, onnan Párizsba ment, s a párizsi Akadémia ösztöndíjasaként ötévi tanulmányutat tett. Később a bolognai és firenzei akadémia tagjává, a római professzorává választotta. Legkiemelkedőbb műve, a moszkvai Kreml átépítésének terve, nem került megvalósításra. Az 1775-85 közötti években épített caricinói palotát, amikor az már majdnem készen állott, II. Katalin cárnő leromboltatta. 1784-86-ban építette Moszkva egyik legszebb épületét, a Paskov-palotát. Az orosz klasszicista építészet egyik kiváló mestere volt. Szentpétervárott hunyt el 1799. augusztus 13-án.
1791. március 12.
Kompromisszumot köt az udvar és a nemesség
Kompromisszum az udvar és a nemesség között. Ez jellemezte az 1790-91. évi országgyűlés II. Lipót által szentesített törvényeit. A főbb törvénycikkek: az új uralkodó mindig köteles fél éven belül összehívni a koronázó országgyűlést (III. tc.); a magyar Szent Koronát az ország szívében, Budán kell őrizni (VI. tc.); Magyarország szabad és független állam, s kizárólag saját ősi törvényei szerint kormányzandó (X. tc.); a törvényhozás jogát a király és a diéta közösen gyakorolja, s az uralkodó biztosítja a rendeket, hogy nem rendeletekkel és pátensekkel fogja irányítani az országot (XII. tc.); az országgyűlést háromévenként össze kell hívni (XIII. tc.); az adókat csak az országgyűlés szavazhatja meg (XXII. tc.); biztosítja a protestánsok számára a szabad s nyilvános vallásgyakorlatot, a templomok és iskolák használatát, fenntartását (XXVI. tc.); becikkelyezi Mária Terézia 1767. évi urbáriumról szóló rendeletét és a jobbágyok szabad költözési jogát (XXXV. tc.); megállapítja az országgyűlés által a reformmunkálatok céljaira kijelölt bizottságok feladatait és felsorolja vezetőiket, illetve tagjaikat.
1831. március 12.
Meghal Friedrich von Matthisson német költő
Hohendodeleben-ben született, tanulmányait Halléban folytatta, Dessauban volt nevelő, később színházintendáns és főkönyvtáros. Elsősorban érzelmes költeményeket írt, s egyike volt az alpesi táj korai megéneklőinek. Franz Schubert kedvelt költőjőként több dalt komponált verseire, csakúgy mint Beethoven. Schiller is magasztalóan írt róla, de hazánkban is igen népszerű volt. Nagy hatást gyakorolt Batsányi, Berzsenyi, Bajza és Kölcsey lírájára, s Petőfi is fordított tőle. Wörlitz-ben hunyt el.
1836. március 12.
Megszületett Paulay Ede színész, a Nemzeti Színház igazgatója
Tokajban látta meg a napvilágot. 1878-1894 között az ő igazgatása alatt élte a Nemzeti Színház első aranykorát. Műsoralkotásában világirodalmi és régi nemzeti értékek közvetítője volt. Életének fő műve Madách: Az ember tragédiája című drámájának színpadi átdolgozása és első előadása 1883. szeptember 21-én Jászai Marival, Nagy Imrével és Gyenes Lászlóval a főszerepben. Ennek emlékére tartják ma szeptember 21-én a magyar dráma napját. Több cikkben foglalkozott a dramaturgia elméleti és gyakorlati kérdéseivel, valamint a magyar dráma és a Nemzeti Színház történetével. 1894. március 12-én halt meg Budapesten.
1881. március 12.
Megszületett Mohácsy Mátyás kertészmérnök
A magyar kertészeti irodalom legtermékenyebb szerzője Békéscsabán látta meg a napvilágot. 1900-ban a budapesti Kertészeti Tanintézetben szerzett kertészoklevelet. Ezt követően 1901 és 1907 között Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban dolgozott és tanult. Hazatérése után a tordai kertmunkás iskola tanára volt, majd 1909-11-ben az Egyesült Államokban a nagyüzemi gyümölcsösöket, a kertészetek gépesítését, a szervezett értékesítési rendszereket és a gyümölcskiállításokat tanulmányozta. 1912-14-ben a budapesti Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár volt. Az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, hadifogságba esett, ahonnan 1920-ban sikerült megszöknie. 1920-tól a budapesti Kertészeti Tanintézet előadója, tanára, majd 1930-tól igazgatója, a gyümölcstermesztési tanszék vezetője volt. 1945-48-ban a Magyar Agrártudományi Egyetem kert- és szőlőgazdaság-tudományi karának dékánja, 1948-49-ben az egyetem rektora, közben 1934-43-ban a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karán a kertészettan meghívott előadójaként tanított. Széles körű szervezési munkát folytatott az üzemi gyümölcstermesztésre való áttérés, a gépesítés érdekében. 1949-ben kezdeményezésére alakult meg a Kertészeti Kutatóintézet. Nagyon sok könyvet írt, érdeklődése a kertészet valamennyi ágára kiterjedt. A Kertészeti Tanintézet Közleményei-nek megindítója volt. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1970. április 6-án.
1891. március 12.
Megyszületett Polányi Mihály vegyész
Híres budapesti értelmiségi családban született, testvére Polányi Károly gazdaságtörténész és társadalomfilozófus. Egyetemistaként részt vett a baloldali szabadelvű Galilei Kör és a Szombat Esti Kör munkájában, társadalomtudományi írásai jelentek meg a Huszadik Század és a Szabadgondolat című folyóiratokban. 1913-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti egyetemen, majd 1916-ban kémiából doktorált. Kutatásait az adszorpció, az anyagok rugalmassága és szilárdsága, a röntgenanalízis, a folyadékok kémiája, a termodinamika III. főtétele és a kémiai reakciók mechanizmusa területén folytatta. Róla nevezték el az ideális gázok adszorpciós potenciálját megadó képletet. Az I. világháborúban katonaorvos lett, majd a Károlyi-kormány idején az egészségügyi minisztériumban dolgozott. A tanácsköztársaság alatt az egyetem III. sz. Fizikai Intézetében Hevesy György asszisztense volt. A bukás után Németországba emigrált, a karlsruhei egyetem, majd a berlini Vilmos Császár Intézet kutatója lett, s a berlini műszaki főiskolán tanított. A fasizmus győzelme után, 1933-ban Angliában telepedett le, Machesterben a fizikai kémia professzoraként Wigner Jenővel dolgozott együtt. Henry Eyringgel kidolgozta az átmeneti állapotok elméletét. Ehhez kapcsolódik a Polányi-szabály, amely a gyökök és molekulák közötti kémiai reakciók aktivitási energiája és a folyamat reakcióhője között állapít meg összefüggést. A szovjet rendszert bíráló tanulmánya 1935-ben jelent meg, de főleg a háború után kezdett társadalmi és filozófiai kérdésekkel foglalkozni. Közgazdasági nézeteire a neoliberális Keynes és Hayek hatott leginkább. Fő tudományfilozófiai írásai az 1946-os Tudomány, hit, társadalom és az 1951-ben megjelent A szabadság logikája című tanulmányok. Fő törekvése a valóság objektivitásának és a tudás személyes jellegének összhangba hozása volt. Nagy szerepet tulajdonított az intuíciónak, majd a megismerés alaklélektani, fenomenológiai és pragmatista megközelítésének. Tudományfilozófiai nézeteit legteljesebben a Személyes tudás - Úton egy posztkritikai filozófiához című kötetében fejtette ki. A tudomány eredményeit olyan nézőpontból szemlélte, amely az objektív végeredmény mellett magában foglalta a kutató embert is, személyes elkötelezettségeivel, szenvedélyeivel és hagyományaival együtt. 1958-tól az oxfordi Merton College kutatója volt. Aktív közéleti tevékenységet folytatott, tagja volt a Kongresszus a Kulturális Szabadságért nevű, antikommunista értelmiségi szervezetnek, a világ számos neves tudósával, írójával, gondolkodójával kapcsolatban állt. 1976. február 22-én halt meg Northampton-ban. Politikai nézetei miatt művei csak a rendszerváltás után jelenhettek meg szülőhazájában. Fia, John C. Polanyi vegyész Nobel-díjat kapott.
1911. március 12.
Meghal Adolfo Wildi olasz szobrász
Milánóban született 1868. március 1-jén. Az 1910-es évektől alkotott egyházi tárgyú szobrait gyakran túlzóan naturalista mintázás, expresszív stílus jellemzi. 1913-ban készült szoborcsoportja, a Trilógia-kút (Milánó) szerzett számára hírnevet. 1923-tól haláláig a milánói Brera Akadémián tanított, 1926-tól a Novecento Italiana művészcsoport egyik vezető tagja volt. Fő műve az Önarckép és a Hetedik évtized, munkái között számos portré, síremlék és emlékmű található.
1917. március 12.
Fegyveres felkelés tör ki a cári monarchia ellen
A háborús erőfeszítések nyomán súlyos társadalmi és politika válságba kerülő Oroszországban 1917 elején a szociáldemokraták és a bolsevikok által szervezett sztrájkok bontakoztak ki. Pétervárott 1917. március 10-én (a pravoszláv naptár szerint február 25-én) ez általános sztrájkká fejlődött. Az ellenzék által kezdeményezett és vezetett megmozdulások a hosszú háborúba, nyomorba belefáradt lakosság országos méretű demokratikus mozgalmába torkolltak. Követeléseik: a cárizmus megdöntése, a köztársaság kikiáltása, Ideiglenes Forradalmi Kormány megteremtése. Fegyveres felkelés tört ki a cári monarchia ellen, amely március 12-én (február 27.) győzött a fővárosban. Hamarosan a cárt is lemondatták. A központi hatalmak országaiban a forradalmi mozgalomtól az egyik legerősebbnek tartott ellenség katonai megrendülését is várhatták. Így érthető, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza 1917. március 31-én egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban üdvözölte az orosz forradalmat.
1921. március 12.
Megszületett Giovanni Agnelli, a Fiat cég elnöke
Szüleit kora gyermekkorában autóbaleset következtében elveszítette. Három testvérével együtt nagyapja, a FIAT autógyár alapítója nevelte. 1939-ben, a gimnázium elvégzése után önkéntesként belépett a hadseregbe és egy expedíciós hadosztály tagjaként harcolt a Szovjetunióban, majd Tunéziában. Az olasz kapitulációt követően csatlakozott az antifasiszta ellenállási mozgalomhoz. A háború után jogot tanult, majd doktorrá avatása után belépett a családi konszernbe. Először csak gazdag aranyifjúként foglalkozott vele a bulvársajtó, 31 éves korában azonban fordulat állt be életében, egy autóbaleset következtében jobb lába részben megbénult, s ettől kezdve csak az üzletnek élt. 1963-95 között a Fiat céget vezette. Birodalmát az autógyártáson túl is kiterjesztette, például a magas- és mélyépítési vállalkozásokra. Közben politikai szerepet is vállalt: 1974-76-ig a Munkaadók Szövetségének elnöke volt, 1976- 79 között pedig a Kereszténydemokrata Párt képviselője. A torinói konszern az 1980-as évek elején komoly válságba került, de Agnellinek ügyes pénzügyi manőverekkel sikerült ezt leküzdenie és valamennyi termelőágat talpra állítania, nyereségessé tennie. Megszerezte a Ferrari, a Lancia céget, majd az Alfa Romeót. Ekkor már 270 ezer embert foglalkoztatott. 1987-ben már az olasz gépkocsigyártás 60 százaléka a kezében volt, s érdekeltté vált számos ipari üzemben, szállítmányozási vállalatban, reklámügynökségben, az Alitalia légitársaságban, a lap- és könyvkiadásban, a televíziózásban. 1991-ben az olasz szenátus örökös tagjává választották. 1996-tól a Fiat-csoport tiszteletbeli elnöke volt. 2003. január 24-én halt meg Torinóban.
1922. március 12.
Megszületett Jack Kerouac amerikai író
Tanulmányai befejeztével a tengerészetnél szolgált. Sokat utazott az USA államaiban, Közép-Amerikában, az európai országokban és Észak-Afrikában. A beat-nemzedék irodalmának kiemelkedő alkotója és legfőbb teoretikusa volt. Életvitelében és eszméiben a beat-életmód és a beat-ideológia modelljét teremtette meg, egyszersmind példázza annak ellentmondásait. Az 1950-1960-as évek Amerikájában élő fiatalok egy jelentős csoportjának tipikus képviselője és prófétája, a tiltakozás, a rettegés, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és szenvedélyes ellenségeket szerzett. Gondolatai - legalábbis ami a dzsessz, a szex, a kábítószerek vonatkozását illeti - Nyugat-Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csökkent népszerűsége, és csillapodtak a beat-nemzedék körüli viharok. Leghíresebb alkotása a beat-nemzedék bibliájának tartott Az úton című regénye, amely óriási közönségsikert aratott. A Spontán próza elemi szabályai című tanulmányában a következőképpen ír az írástechnikáról: `Ki a pontokkal és a hamis kettőspontokkal és a félénk vesszőcskékkel - nem kell asztmatikussá tenni a szöveget - a szónoki lélegzetvételeket jelölve elég egy mozgékony gondolatjel (ahogy a dzsesszmuzsikus egy-egy frázis között veszi a lélegzetet).` Több művében tetten érhető miszticizmusa, jellemző erre Az igazság csavargói és a Föld alatti emberek című regénye. Ismertek esszéi is. 1969. október 21-én hunyt el.
1925. március 12.
Meghal Szun Jat-szen, a kínai forradalom atyja
58 éves korában, Pekingben meghal Szun Jat-szen, a kínai forradalom `atyja`. A mandzsu kormányzat ellenfele volt, s csak hosszabb külföldi tartózkodás után, amelynek során propagandát fejtett ki a kínai forradalom mellett, 1911-ben (1911. X. 10., 1912. III. 10.), a mandzsuk bukása után térhetett vissza Kínába. A Kínai Köztársaság elnöki tisztéről azonban lemondott, hogy megszerezze a hatalmas tábornok, Jüan Si-kaj támogatását (1913 júliusa). Ennek köztársaság ellenes és diktatórikus rendszere polgárháborúba sodorta Kínát. Délen, Kantonban, ellenkormány alakult, amely önállóságra törő északi vezérekkel harcba szállt. Szun Jat-szen a Szovjetunió és a Kínai Kommunista Párt támogatását vette igénybe, hogy célját, Kína idegen uralom alóli felszabadítását, a nemzeti állammá egyesítését és a demokrácia bevezetését elérje. Ezen az alapon folytatott eredménytelen újraegyesítési tárgyalásokat az északiakkal Pekingben.
1930. március 12.
Mahátma Gandhi megkezdi `sómenetelését`
Mahátma Gandhi indiai szabadságharcos néhány leghívebb követőjével 1930. március 12-én megkezdi `sómenetelését`. Ezzel tiltakozik a sóadónak a britek által 1923-ban való megduplázása ellen, amely különösen a szegényparasztokat sújtja. Az Arab-tenger partján fekvő Dandihoz érve néhány sókristályt gyűjt, s ezzel megmutatja az illegális sókinyerés egyik formáját. Akciójának elterjed a híre, s híveket szerez Gandhi függetlenségi mozgalmának. Január 26-án Gandhi megfogalmazta követeléseit: adóleszállítás, a sóadó megszüntetése, a katonai kiadások csökkentése, védővámok, a rúpia leértékelése és a politikai foglyok szabadon bocsátása.
1937. március 12.
Meghal Hubay Jenő hegedűművész
Huber Jenő Pesten született 1858. szeptember 15-én. A Nemzeti Zenede növendéke volt, majd Berlinben tanult, s közben koncertezett. 1878-1886 között külföldön hangversenyezett - többek között Liszt Ferenccel is - és oktatott. 1882-86-ban a brüsszeli konzervatórium hegedűtanára volt. 1886-ban hazatért és elfoglalta a Zeneakadémia hegedűtanszékét. Ugyanebben az évben Popper Dáviddal vonósnégyest alapított, amellyel 1903-ig külföldön is gyakran vendégszerepeltek. 1919-ben a Zeneakadémia igazgatója, majd 1920-34-ig főigazgatója volt. Korának legnagyobb előadóművész egyéniségei közé tartozott, nagy tehetségű virtuóz, kiváló nevelő, a magyar hegedűiskola megalapozója. Tanítványa volt többek között Szigeti József, Geyer Stefi és Zathureczky Ede. Mint zeneszerző a XIX. századi romantikus magyaros hagyományt francia stílussal párosította. Operákat, szimfóniákat és hegedűversenyeket komponált. A cremonai hegedűs című operájának bemutatója nagy sikert aratott Budapesten (1894), majd New Yorkban (1897). Virtuóz hegedűművei máig repertoárdarabok.
1945. március 12.
16 éves korában meghal Anna Frank
A bergen-belseni koncentrációs táborban 1945. március 12-én, ezernyi többi zsidóval együtt, 16 éves korbán meghal Anna Frank. Anna Frank négyéves korában, 1933-ban, a szüleivel együtt menekült Hollandiába. Kezdetben a családnak sikerült a német megszállók szeme elől egy holland családnál elrejtőznie. Évekig élt, anélkül hogy felfedezték volna, egy padlástérből kialakított helyiségben, ahol barátaik ellátták élelmiszerrel. Naplójában, amelyet Anna Frank ez idő alatt írt (és később az egyik legolvasottabb könyvvé vált), leírja életét a rejtekhelyen. Röviddel a háború vége előtt azonban a családot felfedezték és deportálták. Anna az egyik utolsó nagy megsemmisítő akció áldozatául esett.
1945. március 12.
Ideiglenes Nemzeti kormány rendeletet ad ki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról
Végrehajtása során nagyságra való tekintet nélkül elkobozták a volt nyilas, fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok, valamint a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait. Teljes egészében igénybe vettek az 1000 kat. holdnál nagyobb birtokokat, továbbá az 1000 kat. holdnál kisebb birtokok 100 kat. hold (parasztbirtokosok esetében 200 kat. hold) feletti részét. A földdel együtt a birtokhoz tartozó felszerelést is kisajátították. Földet mindenekelőtt a gazdasági cselédek, a mezőgazdasági munkások és a törpebirtokosok igényelhettek. A községekben a többségében szegényparasztokból alakított földigénylő bizottságok végezték a kiosztandó földek számbavételét és a földigénylők összeírását. A földreform irányításának központi szerve az Országos Földbirtokrendező Tanács volt, melynek élén az író Veres Péter állt. A Dunántúlon a földreform a rendelet adta keretek között zajlott le. Az Alföldön viszont kevés volt a kisajátítható nagybirtok. Ezért a földigénylő bizottságok hozzányúltak az úri birtokok 100 kat. hold és a parasztbirtokok 200 kat. hold alatti, a kisajátítás alól mentesített részéhez is. A földreform során az ország területének 35%-át, 5,6 millió kat. hold földet vettek igénybe. 60%-át magánszemélyeknek osztották ki, 40%-a került állami, községi és szövetkezeti tulajdonba. 642 342 igénylő számára juttattak földet. Többségük korábban nincstelen mezőgazdasági munkás és törpebirtokos volt. Az egy főre eső juttatás országos átlaga alig haladta meg az 5 kat. holdat.
1946. március 12.
Kivégzik Szálasi Ferencet
Ősei örmények voltak, akik a XVIII. században telepedtek meg Erdélyben. Kassán született 1897. január 6-án. Apja katonai építési tisztviselő volt, ő maga pedig katonatiszti pályára készült. A bécsújhelyi katonai akadémián szerzett hadnagyi rangot. 1915-18 között részt vett az első világháborúban. 1925-ben vezérkari százados lett, majd a HM-ből 1929-ben debreceni csapatszolgálatra osztották be. 1930-ban belépett a Magyar Élet Szövetsége nevű titkos fajvédő társaságba, és megkezdte zavaros politikai elképzeléseinek formába öntését, a hungarizmusról, a Kárpát-Duna Nagy Hazáról, a Gyepüről, a zsidó szellem kiírtásáról. Szociális demagógiájával elsősorban a kispolgárság, a munkásság, sőt a szegényparasztság soraiból igyekezett híveket toborozni. 1935-ben Nemzeti Akarat Pártja néven saját pártot alapított, de az 1936-os időszaki választásokon csúfos kudarcot vallott. Később a náci Németország befolyásának növekedése nyomán a Nyilaskeresztes Párt, az utódpárt tömegbázisa lényegesen nőtt, az 1939-es választásokon már 31 mandátumot szerzett. A kormányzat azonban nem nézte jó szemmel a nyilas párt térnyerését és akadályozta is további megerősödését. A pártvezért többször is letartóztatták: 1937-ben három hónapi, 1938-ban pedig három évi börtönre ítélték. Amikor a németek 1944-ben megszállták az országot, azt hitte, eljött az ő ideje. De a németek még ekkor sem tartották alkalmasnak arra, hogy rábízzák a kormányzást. Ez csak az 1944. október 15-i, elvetélt kiugrási kísérlet után jöhetett szóba, amikor `nemzetvezető` lett. Már megalakult a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány, az oroszok bekerítették Budapestet, de a nyilasok még mindig az ország urainak tartották magukat, bár visszaszorultak a Dunántúlra, a Bakonyba, végül Kőszegre. A nyilas rémuralom idején kezdődött meg a `totális zsidótlanítás`, egyes helyekről a lakosság kitelepítése, a nemzeti vagyon kihurcolása Németországba. Az ellenállókra még az utolsó napokban is lesújtott a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék. A `nemzetvezető` 1945. március 29-én hagyta el az országot. Május elején az amerikaiak Ausztriában letartóztatták, és kiszolgáltatták az új magyar hatóságoknak. A Népbíróság háborús főbűnösként halálra ítélte, s 1946. március 12-én kivégezték.
1946. március 12.
Megszületett Liza Minnelli Oscar-díjas színésznő, énekesnő
Vincente Minnelli rendező és az énekes-film sztár Judy Garland lánya. 1965-ben aratta első nagy sikerét a Broadway-n. 1966 óta filmezik. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Lucky Lady és a Kabaré című filmekben, melyek közül az utóbbi a zenés műfaj történetében is határkőnek számít, s alakításáért 1972-ben Oscar-díjat kapott. Az 1990-es évek végéig még forgatott, de az azóta eltelt időben nem színészi alakításai, inkább magánügyei tartják ébren az emberek figyelmét.
1946. március 12.
Elfogadják a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt
A Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt, amely a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képezi.
1947. március 12.
Truman beszédet mond a konresszus két háza előtt
A beszédre hivatalosan az a levél adott alkalmat, amelyet a görög kormányfő és a külügyminiszter írt. Ebben Athén pénzügyi és más segítséget, valamint szakértőket kért az Egyesült Államoktól a kieső angol támogatás pótlására. A dolog előzménye, hogy a jaltai `osztozkodásban` angol érdekszférának minősített Görögországban Markosz vezetésével a görög kommunista párt 1946-ban polgárháborút robbantott ki, hogy megdöntse a monarchiát és szovjet típusú kommunista rendszert hozzon létre. A kormányerőknek nyújtott angol pénzügyi és katonai segítség kevésnek bizonyult, sőt később teljesen elapadt. Ebben a helyzetben fordult a görög kormány az amerikaiakhoz. Truman emlékezetes beszédében hangsúlyozta, hogy Görögországot `totalitárius fordulat` fenyegeti, hasonlóképpen Lengyelországhoz, Romániához és Bulgáriához. A Szovjetunióban és az általa megszállt országokban rövidesen `Truman-doktrínának` nevezett beszédében az amerikai elnök hangoztatta: `mostantól fogva az USA támogatja a szabad népeket, amelyek szembeszállnak a fegyveres kisebbséggel, vagy a külső erővel, amely megpróbálja elnyomni a népet`. Mint az 1948-as csehszlovákiai, vagy az 1956-os magyarországi események mutatták, a hidegháború fontos mozzanatának tekintett doktrínát csak abban az esetben alkalmazták, ha a Szovjetunió közvetlen amerikai, vagy nyugati érdekeket sértett meg, vagy érdekszférájukban kalandozott.
1950. március 12.
Elhunyt Heinrich Mann
Közvetlenül Németországba való hazatérése előtt, a kaliforniai Santa Monicában 78 éves korában elhunyt Heinrich Man. A nemzetiszocializmus ellenségeként 1933-ban emigrált, 1940-ig Párizsban a német ellenzéki mozgalomban működött, az antifasiszta emigráció vezére volt. Fivérével, Thomasszal ellentétben Heinrich Mann szocialista írónak vallotta magát. IV. Henrik francia királlyal foglalkozó két történelmi regénye mellett elsősorban a "Ronda tanár úr" (1905) és "Az alattvaló" (1914) című regényei alapozták meg hírnevét.
1957. március 12.
Munkásőregységek alakulnak
Csepelen, Ózdon és Mosonmagyaróváron munkásőregységek alakulnak.
1957. március 12.
Az ENSZ kimutatást tesz közzé az emigrált magyarokról
Az ENSZ kimutatása az 1956 októberi forradalom után kivándorolt, s március 1-jéig külföldi államok által befogadott magyarok számát tartalmazta. A 115 391 főből 27 958 az Egyesült Államokban, 18 115 Angliában, 13 505 pedig Kanadában talált új otthonra.
1968. március 12.
Mauritius elnyeri állami függetlenségét
Az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 800 kilométerre keletre egy nagy és néhány apró szigeten fekvő Mauritiusi Köztársaság területe 2040 négyzetkilométer. A szigeteken 1507-ben a portugálok szálltak partra először. 1598-1710 között holland, majd 1715-1810 között francia birtok volt, 1810-ben brit csapatok szállták meg. 1961. július 7-én önállóságot kapott, majd 1968. március 12-én Mauritius - a Brit Nemzetközösségen belül - függetlenné vált. Ezután az etnikai feszültségek és a gazdasági nehézségek miatt rendkívüli állapotot kellett bevezetni, de a nyolcvanas évek elejére a helyzet rendeződött, a többkultúrájú szigetet 1983 óta pártkoalíciók irányítják. 2003-ban iktatták be az első nem indiai és nem hindu származású miniszterelnökét Paul Berenger személyében.
1980. március 12.
Meghal Gerő Ernő
1991. március 12.
Meghal Ragnar Arthur Granit Nobel-díjas fiziológus
A finn fővárosban született 1900. október 30-án. Ott is szerzett diplomát, s 1935-40 közt itt dolgozott a fiziológia professzoraként. 1940-től a stockholmi Karolinska Intézet idegfiziológiai tanszékét vezette. 1960-ban a londoni Royal Society tagja lett. Már fiatalon érdeklődött a látás pszichofizikája iránt, s felismerte, hogy fiziológiailag kell megközelíteni azt. 1932-ben kezdte meg elektrofiziológiai vizsgálatait, majd 1934-ben kimutatta, hogy a fény gátolja a látóideg impulzusait - ez határkő volt a látás élettanában. Azt is ő bizonyította be, hogy a zöld fény csökkenti a retina érzékenységét. 1937-ben kezdett foglalkozni az elektroretinogrammal, 1939-ben kidolgozta a mikroelektródos technikát, s meghatározta a különböző hullámhosszúságú fényeknek azt a legkisebb intenzitását, amely a retina egy-egy sejtjét ingerület kibocsátására készteti. Kimutatta, hogy egyes látóidegrostok az egész spektrumra reagálnak, mások pedig a látható spektrumon belül csak három különböző hullámhosszsávra érzékenyek. Azt is megállapította, hogy a retinában a csapoknak és a hozzájuk tartozó neuronoknak két rendszere különböztethető meg: a dominátor- és a modulátorrendszer. Az előbbihez azok a csapok tartoznak, amelyek bármilyen hullámhosszú fényt érzékelnek, tehát színtelen fényérzetet keltenek, az utóbbiak csak a spektrum szűkebb zónáját érzékelik. A Nobel-díjat 1969-ben kapta `a látás elsődleges retinális vegyi és élettani folyamatának tanulmányozása terén elért eredményeiért`. A svéd fővárosban hunyt el.
