Hónap: szeptember • Nap: 10
1716. szeptember 10.
Meghal Pápai Páriz Ferenc tudós
Désen született 1649. május 10-én. Hazai tanulmányok után, 1672-től külföldi egyetemeken képezte magát. Lipcsében orvostudományt tanult, Heidelbergben bölcsészeti doktorátust szerzett. 1674-ben Bázelban megszerezte az orvosdoktori címet. 1675-ben tért haza, de nem vállalt orvosi hivatalt, hanem Apafi Mihály fejedelem kívánságára a nagyenyedi kollégium tanára lett, s ott tevékenykedett élete végéig. A nagyenyedi kollégiumban bevezette az orvosi alapismeretek tanítását. Az első magyar nyelvű orvosi könyv összeállítója: Pax Corporis című kötete nagy hatással volt a korabeli orvostanra. Másik jelentős alkotása latin-magyar szótára, s ő adta ki az első magyar címertant. Nagyenyeden érte a halál. Életrajzi adatokban gazdag naplóját Koncz József tette közzé.
1785. szeptember 10.
Az USA már Poroszországgal is kereskedik
Poroszország és az USA kereskedelmi szerződést köt egymással. A szerződéssel az USA, Franciaország után (1778. II. 6.) egy újabb európai országgal épít ki politikai és gazdasági kapcsolatokat. A szerződés megkötése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is igen fontos. A hétéves háborúban (1756-1763) Poroszország az USA egykori anyaországával szövetségben harcolt, mely flottájával uralta a világtengereket. Magában az amerikai vezetésben is megoszlottak a vélemények arról, hogy Nagy-Britannia politikai és katonai erejét figyelembe véve mennyire szükséges az óvatos közeledés. Az Európával folytatott külkereskedelem fejlesztéséhez, amelyben a fő exportcikket a gyapot jelentette, Amerikának biztos tengeri utakra volt szüksége. Poroszország, amelynek gazdaságát még a merkantilista gazdaságpolitika (1666) jegyében az állami beavatkozás határozta meg, különösen a készáruk exportjában volt érdekelt, de megfelelő nagyságú kereskedelmi flottával nem rendelkezett.
1898. szeptember 10.
Sisi merénylet áldozata lesz
Erzsébet, osztrák császárné, magyar királyné merénylet áldozatául esik. A Genfi-tó partján tett sétája közben Luigi Luccheni, olasz anarchista megtámadja és leszúrja.
A Wittelsbach-házból származó Miksa, bajor herceg lánya 1854. április 24-én ment hozzá Ferenc József osztrák császárhoz. A fiatal császárné szépségével és kedvességével hamarosan nagy népszerűségre tett szert népei körében. Reprezentációs kötelezettségei és a családot ért tragédiák - többek között fiának, Rudolfnak az öngyilkossága (1889. I. 30.) - következtében súlyos depresszióban szenvedett; állapotán életének második felében hosszabb európai utazásokkal próbált segíteni.
A "Sisi" néven közismert asszony nehezen viselte merev férjét, és a szigorú bécsi udvari etikettet, és többnyire az Achilleion kastélyban tartózkodott Korfun, vagy Magyarországon, Gödöllőn.
1900. szeptember 10.
Protektorátusnak nyilvánítják a német gyarmatokat
1919. szeptember 10.
Az antant békeszerződést köt Ausztriával
A Párizs környéki békékben az I. világháborúban vesztes központi hatalmak sorsáról döntöttek. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után az utódállamok jövője az antant kezébe került. Ausztriával Saint-Germain-en-Laye-ben állapodtak meg. A békeszerződés 381 cikkelyt tartalmazott. A szövetségesek elismerték Ausztria függetlenségét, de ezért nagy árat fizetett. Dél-Tirol a Brenner hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz került, Karintiában határkiigazításhoz jutott a délszláv állam. Ausztria viszont megkapta Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét, Burgenlandot. El kellett ismernie az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak, Magyarországnak, Csehszlovákiának, Lengyelországnak és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak állami önállóságát. A békeszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), valamint a legkisebb mértékűre korlátozták haderejét (30 ezer fő), és szintén jóvátétel megfizetésére kötelezték.
1943. szeptember 10.
Német csapatok megszállják Rómát
1943. július 10-én a szövetséges erők partra szállnak Szicíliában, és megkezdik előrenyomulásukat: augusztus 17-ére az egész szigetet felszabadítják. Az amerikai-angol csapatok megjelenése komoly belpolitikai válságot eredményezett, 1943. július 25-én felmentették Mussolinit, utódjául Badoglio marsallt nevezték ki. Az új kormány hajlott a kapitulációra, ezért szeptember 3-án a feltétel nélküli megadás mellett döntenek. Ezt szeptember 8-án hozták nyilvánosságra, ekkor azonban Hitler elrendelte az ország megszállását. 1943. szeptember 10-én vonulnak be a német csapatok az Örök Városba. Szeptember 12-én az Ottó Skorzeny vezette német ejtőernyős csoport kiszabadította Mussolinit, szeptember 18-án megalakul a Salói Köztársaság. Olaszország német megszállása a háború elhúzódásához vezetett, megkezdődött a zsidók deportálása és kivégzése.
1946. szeptember 10.
Meghal Halasy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
Haltmayer Olivér Újpesten született 1909. július 31-én. Tagja volt az 1932. évi Los Angeles-i és az 1936. évi berlini olimpián aranyérmet nyert vízilabdacsapatnak. Részese volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságokon elért győzelmeknek. 91-szeres válogatott volt. Emellett úszásban is jelentős sikereket ért el: 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyors- úszásban lett Európa-bajnok, 1926-38 között tucatnál is több országos bajnoki címet szerzett. A sportág történetének egyetlen olyan versenyzője, aki ugyanazon világversenyen úszásban és vízilabdában is győzni tudott. Eredményeinek sportértékét külön növelte, hogy gyermekkori közlekedési baleset következtében egyik lába csonka volt. Visszavonulása után az UTE vízilabdacsapatának szakvezetőjeként tevékenykedett, de sok mérkőzés játékvezetője is volt. Városi tanácsosként dolgozott. A bajnok a taxija elleni éjszakai rablótámadásban vesztette életét.
1967. szeptember 10.
A gibraltáriak Nagy-Britannia mellett döntenek
Gibraltár fekvése miatt stratégiai fontosságú, mivel Európát Afrikától a hasonlónevű szoros választja el. Nevét a területet 711-ben elfoglaló arab Tarikról nyerte (Dzsebel-el-Tarik: Tárik hegye), 1462-ben a spanyoloké lett. Az angolok a spanyol örökösödési háború idején szerezték meg, 1704-ben. 1830 óta a brit koronához tartozott. Az 1967-es, ENSZ felügyelte népszavazásban a lakosság 95 %-a az angol fennhatóság mellett foglalt állást, de a területet illetően időnként kiújúlnak a viták Nagy-Britannia és Spanyolország között.
1977. szeptember 10.
Utoljára végeztek ki halálraítéltet guillotinnal Franciaországban
A halálbüntetést, melyet a francia törvények szerint
csakis a guillotin segítségével hajthattak végre, ugyancsak Mitterand
elnöksége alatt, 1981-ben törölték el. A guillotine-ról ugyan sokan úgy
hiszik, hogy francia találmány, ám ehhez igencsak hasonlatos eszközt már a
17. századi Angliában és Skóciában ugyanúgy használtak, ahogy olasz és német
területeken is. A funkciója persze egészen más volt: elsősorban a tyúkok
lenyakazásánál vetették be a gazdaságokban. A világszerte elterjedt változat
nevét viszont valóban egy franciáról kapta, méghozzá Joseph-Ignac Guillotin
doktorról. A francia forradalom alatt az ő ötletétől vezérelve vezették be a
forradalmárok a tökéletesített csirkenyakazót ellenfeleik semlegesítésére.
A guillotine története
1996. szeptember 10.
Az ENSZ elfogadja az Átfogó Atomcsend Szerződést
Az Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT) az ENSZ közgyűlése fogadta el. Washingtonban szeptember 24-én aláírásra megnyitották a száztíz cikkelyből álló egyezményt. Magyarország 1996. szeptember 25-én Washingtonban csatlakozott az (CTBT) egyezményhez. Az általános atomcsendszerződés jelentősége abban áll, hogy a robbantások betiltásával - a számítógépes modellezés lehetőségének ellenére - gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszi új nukleáris fegyverrendszerek kifejlesztését. Az egyezmény hatályba lépéséhez az összes olyan állam - szám szerint 44 - ratifikációjára szükség van, amely atomreaktort működtet vagy nukleáris fejlesztési programmal rendelkezik. Eddig 32 nukleáris képességekkel bíró ország ratifikálta és összesen 154 állam írta alá. Az orosz parlament alsóháza 2000. április 21-én ratifikálta az egyezményt. Eddig 12 ország tagadta meg az aláírást, köztük Kína, Izrael, India, Pakisztán és az Egyesült Államok. India és Pakisztán 1998-ban végre is hajtott atomrobbantást. Bill Clinton amerikai elnök még 1996-ban aláírta a CTBT-t, de a szenátus 1999. október 13-án elvetette a nemzetközi egyezmény ratifikálását.
2001. szeptember 10.
Meghal Pach Zsigmond Pál történész
Budapesten született 1919. október 4-én. 1943-1948-ig középiskolai tanár, 1948-52-ban a közgazdasági egyetem gazdaságtörténeti tanszékén docens, 1952-1992-ig egyetemi tanár, ezen időszakon belül 1963 és 1967 között rektorként tevékenykedett. 1949-56-ig az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 1967 és 1985 között igazgatója volt. A XV-XIX. század gazdaságtörténetével, főként a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Tudományszervező tevékenysége túlterjed a történelemtudomány határain. Az MTA alelnökeként 1976-1985-ig nagy szerepe volt a magyar társadalomtudományi kutatások általános irányításában. (1962-től volt az MTA levelező, 1970-től rendes tagja.) Számos közéleti tisztséget töltött be. A Kossuth-díjat 1949-ben, az Állami Díjat 1978-ban kapta. Budapesten hunyt el. Főbb művei: Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában 1849-1918. (1969), Magyar gazdaságtörténet, Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században
