Hónap: november • Nap: 03
361. november 3.
Meghal II. Konstantin bizánci császár
644. november 3.
Meghal I. Omár, Mohamed próféta második kalifája
I. Omár, Mohamed próféta második kalifája (utódja) személyében az iszlám világbirodalom megalapítója szállt sírba 64 évesen. A kalifa feladta a politikai vezetés mellett az iszlám vallás megőrzése volt, amint azt Mohamed próféta (632. VI. 8.) örökül hagyta. A kalifáknak azonban vallási vezető szerepük, az iszlámot értelmező feladatuk nem volt. Omárt 634-ben Abu-Bakr utódjaként választották kalifának. Mivel Mohamed nem jelölte ki utódját, Abu-Bakrot 632-ben némi harc után nevezték ki első kalifának, hiszen ő is, akárcsak Mohamed, a koraisita törzshöz tartozott, és a próféta egyik legrégebbi harcostársa volt. Abu-Bakrnak, aki a kalifa címet csak két évig birtokolta, meg kellett oldania, hogy a híveit, akik az iszlámot Mohameddel azonosították, a próféta halála után is megtartsa az iszlám vallás kötelékében. A kiválási mozgalom legyőzésével teremtette meg Abu-Bakr annak az expanziós politikának az alapjait, mely azután I. Omár idején bontakozott ki.
1493. november 3.
Kolumbusz Kristóf második felfedező útján partraszáll Dominica szigetein
1584. november 3.
Meghal Borromei Szent Károly
Carlo Borromeo Arona-ban született 1538. október 2-án. A páduai egyetemen jogot tanult, s 1559-ben világi és egyházi jogból is doktori fokozatot szerzett. 1560-tól Milánó érsekeként figyelmét a papok és a világiak erkölcsi magatartására összpontosította. Számos egyházi reformot érvényesített. Ő rendelte el, hogy vasárnaponként oktassák a gyermekeknek a keresztény hittételeket. Támogatta az 1535-ben alapított Oltáriszentség Testvérületeit. 1570-ben alapította Svájc számára a helvét kollégiumot Milánóban és a hét katolikus kanton araby vagy borromei szövetségét a katolikus hit védelmezésére. A szegények, betegek gyámolítója volt. Személyes kapcsolataival küzdött az egyháziak erkölcsi reformjáért, a babonaság, a nép tudatlansága ellen, bár óriási ellenállásba ütközött. Halála után rögtön kialakult személyének spontán kultusza. A milánói dómban temették el. 1610-ben szentté avatták, ünnepét november 4-én tartja a világegyház.
1585. november 3.
Megszületett Jansen, holland teológus
Akoyban megszületett Cornelius Otto Jansen, holland teológus. A szentírás Augustinus... című munkájában foglalta össze, amely halála után, 1640-ben jelent meg. A janzenizmus lényege az akaratszabadság dogmájának tagadása és a predesztináció elvének hirdetése volt. A janzenizmust élesen támadta az egyház - VIII. Orbán és X. Ince pápa is elítélte a tanokat -, de ennek ellenére hamar népszerű lett Franciaországban. Legfőbb terjesztői a párizsi Port Royal cisztercita kolostor apácái, legfőbb ellenségei pedig a jezsuiták voltak. Janzenista volt Blaise Pascal francia filozófus, s rokonszenvezett a tanokkal II. Rákóczi Ferenc is. Amikor fokozódott az elnyomás a janzenistákkal szemben Franciaországban, a hívek egy része Hollandiába menekült, ahol utrechti központtal önálló egyházat alapítottak. Végül a XX. század végén a janzenisták egyesültek az ókeresztényekkel.
1801. november 3.
Megszületett Vincenzo Bellini olasz zeneszerző
Cataniai muzsikus családban született, orgonista apja a nápolyi konzervatóriumban taníttatta. Bianka és Fernandó című első operájának 1826-os sikere további megrendeléseket eredményezett, majd a milanói Scalának írt A kalóz már nemzetközi elismerést szerzett számára. A kor legjobb szövegírójával, Felice Romanival írt közös operáik: Kapuletek és Montague-k (Shakespeare nyomán), Az alvajáró, amely egy semiseria (komoly opera happy enddel) és az ókori Galliában játszódó Norma. Utóbbi Bellini fő műve, amely a kezdeti bukástól eltekintve maradandó sikert aratott. 1833 és 1835 között mind a négy operáját bemutatták Párizsban és Londonban is. 1833-ban rövid ideig Londonban élt, ekkor már sokat betegeskedett. Párizsban Rossini közbenjárására operát rendelt tőle az Olasz Színház. A puritánok (1835) az utolsó műve kilenc operája közül. Bár a szövegkönyve gyengébb, sok szempontból ez a leglendületesebb és legszebb dalműve. - Melodikája a dél-olasz népi dallamosságra támaszkodott, a formák és dallamok tisztaságára, a szöveg és zene szoros egységére törekedett. Stílusa természetes és egyszerű, dallamaival nem csak Rossini virtuozitást célzó bel cantóját követte, hanem bensőségesebb, kifejezőbb, érzékibb zenei nyelvet alakított ki, amelynek jellemábrázoló ereje is kiemelkedő. Munkássága érzékelhető hatást gyakorolt Glinkára, Verdire és Wagnerre, de Chopin és Liszt egyes zongoraműveiben is kimutatható. A Párizs melletti Puteaux-ban érte a halál 1835. szeptember 24-én.
1801. november 3.
Megszületett Karl Baedeker, az útikönyv műfajának megteremtője
Nyomdász-könyvkereskedő családban nevelkedett. 1827-ben Koblenzben alapította meg kiadóját, s itt jelentette meg koblenzi útikalauzát, s ezzel ő lett az útikönyv műfajának megteremtője. 1828-ban rajnai útikönyvével sorozatot indított el azzal a céllal, hogy az utazókat praktikus információkkal lássa el, s ne kelljen igénybe venniük egy kísérő drága kalauzolását. Inkognitóban tett utazásai során győződött meg - később róla elnevezett - könyvei megbízhatóságáról. A leghitelesebb forrásokat tanulmányozta, s a legjobb szakemberek segítségét vette igénybe. Könyveinek használhatóságát megkönnyítette azzal is, hogy csillaggal jelölte meg a fontos tudni- és látnivalókat, s így emelte ki a legmegbízhatóbb szálláshelyeket is. Halálakor (1859. október 4., Koblenz) már Európa legtöbb vidékéről megjelent útikönyve. Bedekkereit 1846-ban franciául, majd 1861-ben angolul is kiadták, a XIX. század utolsó évtizedeiben pedig már Európa-szerte az ő útmutatásaiból tájékozódtak az utazók. Fiai továbbfejlesztették a vállalkozást, amely 1872-ben Lipcsébe, 1948-ban Hamburgba, majd a breisgaui Freiburgba költözött. A Baedekers Autoführer Verlag székhelye jelenleg Ostfildernben van, a cég 1984-ben a Langenscheidt kiadói csoport tulajdonába került.
1825. november 3.
Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát
1825 őszén a pozsonyi országgyűlés ülésén a központi téma a magyar nyelv ügye volt. Dessewffy József gróf angol példákat idézve beszédet mondott a hazai nyelv fejlesztése és egy tudományos akadémia megalapítása érdekében. Utána Felsőbüki Nagy Pál, Sopron vármegye követe kikelt a főrendek ellen, akiket hazafiatlanoknak nevezett. Szerinte a mágnások jövedelmüket csak kártyára, s más haszontalan dolgokra fordítják, a nemzet java nem lebeg a szemük előtt. Nagy Pál beszéde óriási hatást gyakorolt a jelenlévőkre, akik közül egy fiatal főúr felszólalt, élete legszerencsésebb idejének nevezve a pillanatot, amelyben a honhoz való `határtalan szeretetét hazájának megbizonyíthatja`. Cáfolva Nagy Pálnak a mágnásokat ostorozó vádjait, `minden jószágnak egyesztendei egész jövedelmét az említett intézet fundusául` ajánlotta fel. Ez a fiatal férfiú gróf Széchenyi István volt (1791-1860), akinek beszédét követően többen nagyobb összegekkel támogatták egy magyar tudós társaság felállításának tervét. Az 1827:XI. tc.-ben azután kimondták, hogy az `önként és szabad adakozással összveszedett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék föl`. Széchenyi István az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjából származott. Apja, Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója volt. A főúri családok tradícióit követve katonai pályára lépett. A napóleoni háborúkban első osztályú huszárkapitányi rangot kapott. 1815 őszén Angliában tanulmányozta az angol alkotmányt (amely ideálja lesz), az ipari gépeket és a lótenyésztést. Idővel több kisebb-nagyobb utazást tett Európában, többek között Wesselényi Miklós erdélyi főúr társaságában. A fejlett nyugat-európai államokban szerzett tapasztalatai indították arra, hogy Magyarország elmaradott helyzetén javítson. 1828-ban angol példák nyomán meghonosította Pesten a lóversenyeket, majd 1830-ban létrehozta az Állattenyésztő Társaságot. Az Akadémia megalapításával országos hírnévre tett szert, és a magyar politikai és társadalmi küzdelmek egyik legjelentősebb személyiségévé vált.
1896. november 3.
Átadják a forgalomnak az északi vasúti hidat
A Budapest-Dorog-Esztergom vasút Duna-hídját, amely Újpestet a Népszigettel és ez utóbbit az óbudai parttal kötötte össze, 1894-96 között egy torinói cég építette saját tervei alapján. A 671 méter hosszú, 7 nyílású hidat 1896. november 3-án adták át a forgalomnak egy sínpárral. A II. világháború alatt felrobbantott létesítményt 1955. május 21-re építették újjá.
1903. november 3.
Forradalom tör ki Panamában
A közép-amerikai földnyelven fekvő területen 1903. november 3-án forradalom tört ki, amelynek eredményeként az ország elszakadt Kolumbiától és független köztársaság lett. A 75 517 négyzetkilométer területű, 2,6 milliós lakosságú ország a közép-amerikai `szárazföldi híd` délkeleti, legkeskenyebb, S alakú részén terül el. Indián eredetű nevét egyesek `pillangó`-nak, mások `halban bőnek` értelmezik. Etnikailag vegyes lakosságának többsége mesztic. A fehérek jobbára spanyol származásúak. A feketék afrikai rabszolgák és bérmunkások leszármazottai: elődeiket a Karib-szigeteken toborozták vasút- és csatornaépítésre. A hivatalos nyelv a spanyol, de köznyelvként és a kereskedelmi életben az angolt is használják. Rodrigo de Bastidas volt az első európai, aki végighajózott a mai Panama atlanti-óceáni partjának egy szakaszán, a további partvidéket Kolumbusz Kristóf fedezte fel negyedik útján (1502-1504). Vasco Nunez de Balboa volt az, aki a Panamai-földszorost 1513-ban birtokba vette a spanyol király nevében. Panama városát 1519-ben alapította Balboa gyilkosa és utóda, Pedro Arias d,Avila. A halászfaluból hamarosan püspöki székhely lett, a területet 1542-ben a perui alkirálysághoz csatolták. Panama 1821-ben csatlakozott a Simon Bolívar által alapított Nagy Kolumbiai Köztársasághoz. 1903. november 3-án önálló köztársaság lett.
1906. november 3.
Befejeződik az első nemzetközi szikratávíró konferencia
A berlini tanácskozáson - többek között - kötelezővé tették a hajók és a parti állomások közötti információcserét.
1916. november 3.
Bemutatják a Csárdáskirálynő című operettet
Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét a Király Színházban mutatták be. A később hatalmas világsikert aratott mű főszerepeit Kosáry Emmi, Szentgyörgyi Ida, Rátkai Márton és Király Ernő alakították. Az operettet Magyarországon az 1950-es években átírták, s Honthy Hanna parádés lehetőséget kapott Cecília szerepében. A művet csak magyar színpadokon már több mint ezerszer adták elő: az ezredik előadás 1971-ben volt.
1927. november 3.
Az arab ábécé használatának megszűntetésével Törökország bevezeti a római ábécét
1957. november 3.
Meghal Wilhelm Reich osztrák pszichoanalitikus
A pennsylvaniai Lewisburgban 60 éves korában meghalt Wilhelm Reich osztrák pszichoanalitikus. Reich (mint József Attila) megkísérelt kapcsolatot teremteni Freud és Marx elmélete között. Különösen fontos szerepet játszik nála a szexualitás. 1933-ban megjelent "A fasizmus tömeglélektana" című művében Reich rávilágít a szexualitás kispolgári elfojtása és az autoritárius jellem kialakulása közötti összefüggésre. 1939-től az Egyesült Államokban élt, s ott kidolgozta az orgonelméletet, amely szerint mindenben tárolható életerő rejlik. Ezek a részben bizarr eszmék sokszor elfedik Reichnek a szexuáltudomány területén szerzett érdemeit.
1957. november 3.
A Szputnyik-2 fedélzetén elindul az űrbe az első kutya, Lajka
1964. november 3.
Frei lesz Chile új köztársasági elnöke
Chile új köztársasági elnöke Eduardo Frei Montalva, kereszténydemokrata politikus. Reformprogramjával, amely magában foglal egy agrárreformot, valamint az USA-ellenőrzés alatt álló rézbányák államosítását, stabilizálni kívánja az ország gazdasági és politikai helyzetét. A második világháború után visszaesett a kereslet a hadiipar számára fontos chilei nyersanyagok iránt. Ennek következtében gazdasági és politikai válság bontakozott ki, s ezt az 1960-as súlyos földrengés még csak fokozta. Reformprogramjával, amelyben elsősorban a nagybirtokosok és az Egyesült Államok ellenállása miatt nem jut túl az első nekifutásokon, Frei a munkásság követeléseinek szeretne elébe menni, hogy az ország belpolitikai helyzetében helyreálljon a nyugalom.
1984. november 3.
Jerzy Popieluszkót meggyilkolja a lengyel titkosszolgálat
A lengyel állambiztonsági szolgálat négy tagja által október 19-én elhurcolt és meggyilkolt Jerzy Popieluszkó lengyel lelkész temetése politikai tüntetéssé válik. A gyászünnep alkalmával a Stanisław Kostka-templom köré összesereglett több százezer ember közül sokan a betiltott Szolidaritás szakszervezet nevét feltüntető transzparensekkel jelennek meg. Popieluszkót, aki a varsói Huta Warszawa acélművek munkásainak a lelkésze volt, a Szolidaritás melletti kiállása miatt 1983-ban egyszer már letartóztatták. Meglepő módon a tetteseket rövid időn belül bíróság elé állítják, s mind a négy vádlottat hosszú szabadságvesztésre ítélik. Wojciech Jaruzelski, Lengyelország miniszterelnöke a lakosság zavargásai miatt úgy dönt, hogy személyi változásokat hajt végre azoknál a hatóságoknál, amelyeknek részük volt a bűncselekményben. De az is tény, hogy a különösen bestiális módon elkövetett gyilkosság tetteseit nem végzik ki, jelzi, hogy tettükkel a hivatalos vonalat követték. A Szolidaritás a rendkívüli állapot 1981. decemberi bevezetése óta először több városban bizottságokat szervez, hogy felügyeljenek az emberi jogok megtartására.
