Hónap: március • Nap: 03
1039. március 3.
Meghal Szent Kunigunda, II. Henrik császár felesége
Luxemburg Siegfried gróf lánya és Szent II. Henrik császár felesége 978-ban született. Férjével együtt 1007-ben megalapította a bambergi püspökséget, 1017-ben a benediktinák kolostorát a Kassel melletti Kaufungenben, ahová 1025-ben, Henrik halála után visszavonult. A legenda szerint a házaspár tisztaságot fogadott, bár a történészek szerint inkább gyermektelenségről lehetett szó. Halála után testét Bambergbe vitték, és férje mellé temették. III. Ince pápa 1200-ban szentté avatta.
1318. március 3.
János nyitrai püspök kiközösíti az egyházból Csák Mátét
1606. március 3.
Megszületett William Davenant angol költő és drámaíró
Korabeli mendemonda szerint Shakespeare fia volt, de ez nem igaz. 1628-ban mutatkozott be mint drámaíró, s több újítás fűződik a nevéhez. Ő vezette be az angol színpadra az operát és ő játszatta először a női szerepeket nőkkel. Egyébként a Drury Lane színházat igazgatta, s ő írta az első angol operát, Rhodos ostroma címmel. Royalista volt, ezért Cromwell alatt bebörtönözték, s csak Milton közbenjárása mentette meg a kivégzéstől. 1668. április 7-én halt meg Londonban.
1653. március 3.
Meghal Johann Pachelbel német zeneszerző és orgonaművész
A Bachot megelőző német zeneművész generáció egyik jeles alakja Nürnbergben látta meg a napvilágot 1653. szeptember 1-jén. Kora egyik legjobb orgonistája volt. (Bécsben, Eisenachban, Erfurtban, Stuttgartban, Gothában és Nürnbergben működött.) A korál-előjáték műfajában különleges feldolgozási technikát teremtett. Korál-kantátáinak stílusa folyamatosságukban, fantáziabőségükben újszerű. Ezek az alkotásai Bach kantáta-típusának közvetlen előfutárai. Kamara- és vokális zenét is komponált.
1687. március 3.
Megkezdi működését az eperjesi vésztörvényszék
1717. március 3.
Megszületett Johann Lucas Kracker osztrák festő
Bécsben látta meg a napvilágot. A magyarországi késő barokk festészet meghatározó egyénisége. Az 1760-as évektől rendszeresen dolgozott Magyarországon, fő megbízója Esterházy Károly egri püspök volt. 1768-ban végleg letelepedett Egerben. Magyarországi fő művét, az egri líceum könyvtárának mennyezetfreskóját (A tridenti zsinat, 1778) Joseph Zach architektúrafestővel együtt készítette. Más fontosabb magyarországi munkái: a jászói premontrei templom és kolostor mennyezet- és oltárképei; Szt. Antal Máriával (főoltárkép, Eger, minorita templom); Szt. József és Nepomuki Szt. János (mellékoltárképek, Szilhalom); Szt. László és Szt. István (mellékoltárképek, Eger, székesegyház) stb. Jelentős műve még a prágai Szt. Miklós jezsuita templom boltozatának freskója (Szt. Miklós csodái és apoteózisa). Egerben hunyt el 1779. december 1-jén.
1756. március 3.
Megszületett William Godwin angol író
Politikai-társadalomelméleti munkáiban a társadalmi viszonyok forradalmi kritikáját adta. Regényeire ugyancsak jellemző volt a realista társadalomkritika, a nép melletti állásfoglalás, de stílusa, emberábrázolása, meseszövése egyre inkább a romantika felé hajlott. Jelentős irodalomtörténeti munkássága is.
1796. március 3.
Meghal Michael Thonet műbútorasztalos
Németországi születésű osztrák műbútorasztalos Boppard-ban látta meg a napvilágot. 1796. július 2-án. 1819-ben nyitotta meg első műhelyét Boppardban, a Rajna mellett, s 1842-ben Metternich kancellár Bécsbe hívta, ahol 1849-ben alakult meg a később világhírűvé lett Thonet Fivérek cég. Első nemzetközi sikerét az 1851-es londoni világkiállításon érte el Ausztria pavilonjában. Bécsben alapított cége 1856-ban kapott kizárólagos jogot az általa kikísérletezett, bútorhajlító eljárásra. Amikor privilégiuma megszűnt, a cseh-morva területeken, illetve a magyar Felvidéken sorra alakultak a hajlított bútorokat készítő gyárak. Később bútorai világszerte elterjedtek, s nagy előszeretettel vásárolták azokat még Amerikában is. Sikerét több tényező is elősegítette: a hajlításra legalkalmasabb bükkfa éppen a Kárpátok körzetében honos, s e térségben éppen akkor fejlődött ki a bútorokat tömegesen igénylő nagyvárosi élet, valamint a bankhálózat. Amerika újgazdag polgárai pedig az európai múlttal igyekeztek helyettesíteni a maguk történelmét, legalábbis a lakberendezésekben. A XX. század fordulóján a bécsi szecesszió neves művészei vettek részt a bútorok tervezésében, s az 1911-es katalógus már 1400 tárgyat tartalmazott, a termelés 85 százaléka pedig exportra ment. A Thonet-cég még sokáig - a két háború között is - megőrizte vezető helyét. A technológia új irányú fejlődésével, a nagyipari módszerek elterjedésével azonban a cég már csak egy lett a sok közül, de az eredeti Thonet-bútorok még ma is értékesek.
1806. március 3.
Meghal Barcsay Ábrahám író
Barcsay Ákos erdélyi fejedelem leszármazottja, a magyar felvilágosodás költészetének első jelentős képviselője Piskiben született 1742. március 2-án. Iskoláit Nagyenyeden végezte. 1762-ben Bécsbe került a testőrségbe, itt ismerkedett meg Bessenyei Györggyel, Báróczy Sándorral. Orczy Lőrinc legjobb barátja lett, számos verses levelet váltottak. 1766-ban átlépett a katonasághoz, a Dunántúlon és a Felvidéken állomásozott. Részt vett a francia és a török háborúban. Szabadkőműves is volt, 1790-ben visszatért a testőrséghez. A Martinovics-per után letartóztatták, de később szabadon engedték. 1796-ban ezredesként vonult nyugalomba, marossolymosi birtokán gazdálkodott. Verseinek egy részében a tudomány haladása foglalkoztatta, s annak hatása a társadalomra. Rousseau nyomán visszariadt a civilizáció vívmányaitól, egyszerűbb életre, tisztább erkölcsre vágyott. Háborús verseiben nem fogadta el a pusztítás létjogosultságát, jogtalannak érezte a gyarmatosító szándékokat is. A nemesi felvilágosodás alapján állva elítélte a fejedelmi zsarnokságot. Életképszerű versei az erdélyi tájat, embereket, szokásokat rajzolják. Műveinek határozott műfaji jellege nincs, leírásait, episztoláit, bölcselkedéseit tematikai és hangulati sokféleség jellemzi. Versei először a Bessenyei György Társasága című kötetben jelentek meg, egy teljesebb kiadást 1789-ben Révai Miklós rendezett sajtó alá Orczy Lőrinc verseivel együtt. Részt vett a megélénkülő erdélyi politikai életben. Költeményei jórészt barátaihoz írt verses levelek. Csórán élte a halál.
1820. március 3.
Missourit és Maine-t felveszik az Egyesült Államokba
A Missouri-kompromisszum keretében a rabszolgatartó Missourit és a rabszolgamentes Maine-t új szövetségi államként felveszik az Egyesült Államokba. Missouri már 1819-ben felvételért folyamodott. Kívánságát nem teljesítették, mert a rabszolgamentes északi államok attól féltek, hogy a déli államok túlsúlyra jutnak az unió központi szerveiben. Maine belépésével az erőviszonyok ismét kiegyenlítődnek. A rabszolgakérdés szorosan összefügg a gazdasági struktúrával és a súlyos munkaerőhiánnyal. A nagy déli ültetvények ebben a helyzetben csak rabszolgákkal műveltethetők rentábilisan.
1831. március 3.
Megszületett George Mortimer Pullman amerikai gyáros és feltaláló
Pullman Broctonban látta meg a napvilágot. 1855-ben költözött Chicagóba, ahol vállalkozóként tőkét gyűjtött, majd 1859-ben megépítette az első vasúti hálókocsit. 1865-re készült el az első igazi, Pioneer típusú vasúti kocsi. Ebben visszacsukható felső fekhelyeket helyeztek el, s az alsó párnázott üléseket is fekhellyé lehetett alakítani. Pullman kocsijai különleges rugózású, négytengelyes járművek voltak, két forgó alvázzal. Hosszúságuk 14-17 m volt, több, mint a korabeli személyvagonoké. 1867-ben hozta létre vasúti kocsik gyártására a Pullman Palace Car Companyt, amely hálókocsikat épített és szerződéses alapon működtette őket. Pullman gyártott először étkezőkocsikat is. Alkalmazottai számára 1880-ban megalapította a Pullman City nevű, 15 ezer lakosú munkásvárost, amely ma Chicago egyik városrésze. A településen a családi házak mellett a városközpontban középületek is épültek: bank, színház, templom és könyvtár. A vállalati tulajdonú, paternalista város szociális kísérletéről már annak idején nagy viták folytak. 1897. október 19-én hunyt el Chicagóban.
1847. március 3.
Megszületett Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója
Edinburgh-ban látta meg a napvilágot, 1870-től élt Kanadában, ahol süketnéma intézeti pedagógus, majd a Bostoni Egyetem professzora volt. A süketnéma gyerekek beszédtanításának eszközeként 1874-ben készítette el azt a készüléket, amely őse volt a mai értelemben vett telefonnak. Ennek révén világhírűvé vált, bár a szerkezet alkalmazására csak azután került sor, hogy Edison feltalálta hozzá a szénmikrofont, amellyel már tisztább hangot lehetett elérni. 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (ATandT) néven multinacionális nagyvállalattá fejlődött. Kevéssé ismert viszont, hogy ő ajánlotta először viasz használatát a fonográf lemezek alapanyagául és villamos eljárást dolgozott ki az emberi szervezetbe került fémtárgyak felkutatására. Számos tudományos cikke és értekezése ismert. 1922. augusztus 2-án hunyt el a kanadai Baddeck-ben. A The Guardian szerint a telefon feltalálója Antonio Meucci firenzei bevándorló volt, aki anyagi helyzete miatt nem tudta találmányát szabadalmaztatni. A tévedést, illetve Bell csalását az Egyesült Államok kongresszusa is elismerte.
1848. március 3.
Kossuth Lajos felelős kormány felállítását indítványozza
1848. március 3.
Kossuth felirati javaslattal lép fel
Az ellenzék vezetői, Kossuth és Batthyány úgy látták, a birodalom megrendült helyzetét fel kell használni a reformprogram megvalósítására. Már február végén arra akarták kérni az uralkodót, hogy adjon népeinek alkotmányt, `és a jó magyar vért ne áldozza fel az olasz szabadság elnyomására`. Az indítványt ekkor még kevesen pártolták. Néhány nap múlva, március 1-jén befutott Pozsonyba a párizsi forradalom híre. Március 3-án Kossuth felirati javaslattal lépett fel az alsótáblán, követelve a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését Magyarországon. Egyben alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.
1860. március 3.
Házkutatást tartanak Széchenyinél
Házkutatást tartanak gróf Széchenyi Istvánnál a döblingi gyógyintézetben
1861. március 3.
Oroszországban eltörlik a jobbágyrendszert
II. Sándor cár (1855-81) kénytelen volt engedni az egyre inkább terjeszkedő kapitalista árutermelés követelményeinek és a tömeges parasztmozgalmak nyomásának, s 1861. március 3-án jóváhagyta a jobbágyrendszer eltörléséről szóló rendelet végleges szövegét. Ezzel a feudális jogi kötöttségek és anyagi terhek megszűntek, ám a személyileg szabaddá vált parasztok - a magas megváltási ár miatt - a művelhető földeknek csak kis részét kapták meg. Így fennmaradt a falusi földközösség, amely akadályozta az önálló paraszti gazdaságok tömeges kialakulását.
1870. március 3.
Az amerikai kormány megkezdi az indián törzsek rezervátumokba telepítését
Az áttelepítési akciók során kényszert is alkalmaznak, könyörtelenül tovább folytatják az indián háborúkat. Philiph H. Sheridon tábornoktól származik az a hírhedt mondás: `Csak a halott indián a jó indián!` az indiánoknak azért jelölnek ki területeket, hogy eltávolítsák őket a fehér telepeseknek szánt termékeny és könnyen megközelíthető földekről. Az indiánok kis rezervátumokba való áttelepítése szétrombolja törzsi szervezetüket és hagyományos életmódjukat.
1878. március 3.
Bulgária felszabadul a török uralom alól
A San Stefanóban 1878. március 3-án megkötött orosz-török béke értelmében Bulgária felszabadult az ötszáz évig tartó török elnyomás alól. Ez a nap 1988-tól hivatalos ünnep, 1990 óta pedig nemzeti ünnep.
Az ókorban Bulgária területét trák törzsek lakták, őket a görögök, majd a rómaiak követték. A Római Birodalom felosztásakor, 395-ben a terület Bizánc része lett. A türk bolgár törzsek, az ún. protobolgárok 680 körül Közép-Ázsiából érkeztek a Balkánra, ahol hamarosan összeolvadtak a szláv lakossággal. A szláv-bolgár állam 885-ben, I. Borisz herceg alatt vette fel a kereszténységet. Az önálló bolgár egyházat az első bolgár cár, Simeon (893-927) teremtette meg, aki a birodalom fényét számos templom építésével is emelte. Bevezették a szláv ábécét, amelyet két szerzetes, Cirill és Metód alkotott meg. A X. század végétől a hanyatlás jelei mutatkoztak, Bulgária bizánci uralom alá került. Az 1186-ban megalakult második bolgár állam is széttagolódott, a legyengült ország 1382-ben török uralom alá került, amely a függetlenség kivívásáig, 1878. március 3-ig tartott. Az akkor San Stefanóban megkötött békeszerződés minden bolgár területet független állam keretében egyesített, s ezzel létrejött a Macedóniát is magába foglaló Nagy-Bulgária. A későbbiekben a nagyhatalmak nyomására a szerződést felülvizsgálták, majd - Bulgária rovására - jelentősen módosították. Az első világháborúban Bulgária a központi hatalmak oldalán vett részt, ezért az 1919-es neuilly-i békeszerződés megfosztotta égei-tengeri kijárattól, Dél-Dobrudzsát Románia, Macedónia nagyobb részét Szerbia kapta. A II. világháború idején 1941-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A háború Bulgária számára is a szovjet csapatok megérkezésével ért véget. a keleti tömbön belül 1946-tól a Todor Zsivkov vezette Bolgár Népköztársaság az egyik leghűségesebb szovjet csatlósnak számított. Zsivkov 1989-es eltávolítása után Bulgáriában is demokratikus rendszer jött létre.
1880. március 3.
Megkezdi működését a Magyar Távirati Iroda
A sajtó onnan szedte híreit, ahonnan tudta, gyakran egymásból másolták a lapok a híreket. Magyarországon a bécsi Correspondenz-Bureau tartott fenn irodát, ami már valóságos hírtovábbító hivatal volt. A miniszterelnökség egy tisztviselőn keresztül mindig tájékoztatta a lapokat, esetenként cikkeket jelentett meg, újságokat támogatott pénzzel, hogy a `hivatalos híreket` is közöljék. Ez azonban akadozó gyakorlatnak bizonyult. 1880. március 3-án kezdte meg működését magánvállalatként a Maszák Hugó és Egyesy Géza által alapított MTI. Eleinte belföldre továbbított híreket, de már 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézmény lett belőle. Közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekhez: a párizsi Havashoz, a londoni Reuterhoz, a berlini Wolffhoz és a római Stefanihoz. Az MTI-t 1918 őszén a Károlyi-kormány ugyan államosítja, később azonban részvénytársaságként működik, s állami monopóliumot kap a rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére. 1950-ben végleg államosítják.
1883. március 3.
Az Egyesült Államok kongresszusa megadja az engedélyt három vasból készült cirkáló építésére
A polgárháború befejezése óta nem bocsátottak vízre új hadihajót. A tengerészet ereje 1865 óta csökkent, és a világon a tizenkettedik helyet foglalta el. A flotta most kezdődő céltudatos újjáépítése az imperialista gazdaság- és külpolitikát szolgálja. A haditengerészet feladata a kereskedelmi flotta védelme, amely megteremti a kapcsolatot a hazai termelés és a külső nyersanyagforrások, valamint a felvevőpiacok között. Az új csatahajóknak mindazonáltal támadó jellegük van.
1911. március 3.
Felépül a Párisi Nagy Áruház
A sok árucikkeket egyetlen helyen kínáló nagyáruházak példaadó modellje a Párizsban. 1869-ben megnyílt Bon Marché. Nálunk kezdetben a bazár töltött be hasonló szerepet. A Párisi Nagy Áruház a századforduló évtizedeinek egyetlen európai színvonalú nagyáruháza Budapesten. Előzménye Goldberger Sámuel szerény boltja a Rákóczi úton, amely 1892-ben nyílt meg. 148 alkalmazottat foglalkoztatott és több épületre kiterjedt, 1903-ban azonban teljesen leégett. A 14 ember halálával járt katasztrófa után a tulajdonos 1909-11 között az elegáns Andrássy úton, a Terézvárosi Casino épületének a helyén felépítette a modern, hétemeletes, szecessziós stílusú áruházt, mely ma a Divatcsarnok üzlete. A 400-500 alkalmazottat foglalkoztató áruház dísze a ma is látható Lotz-terem a festő freskóival. Fölötte 400 személyes étterem létesült, ahonnan jó időben szép kilátás adódott, télen a korcsolyázást kínáló tetősétányra lehetett kijutni. Öt személylift, saját villanyfejlesztő és belső telefonhálózat biztosította az áruházi szolgáltatások luxus színvonalát. A Párisi Nagy Áruház a két háború között olcsóságáról volt híres. Az 1929-33. évi gazdasági válság idején volt olvasható az a hírlapi hirdetése, miszerint: "Minden cikk 96 fillér". A Corvin Áruház árnyékában a Párisi ekkor már inkább a múltjával őrizte nagy tekintélyét.
1918. március 3.
Aláírják a breszt-litovszki békeszerződést
A központi hatalmak, Németország, Ausztria-Magyarország, Törökország és Bulgária 1918. február 18-án megindult újabb katonai előrenyomulásukkal arra kényszerítik Szovjet-Oroszországot, hogy március 3-án az ő feltételeik szerint kössön békeszerződést. Oroszország elismeri Finnország és Ukrajna függetlenségét, valamint a központi hatalmak február 9-én (I. 27.) Ukrajnával kötött különbékéjét. Elveszíti Lengyelországot, Litvániát, Livóniát és Észtországot, melyeket Németország és Ausztria-Magyarország száll meg. Az említett területek december óta - a szovjetek által meghirdetett önrendelkezési jog alapján - elszakadtak Szovjet-Oroszországtól; függetlenségi törekvéseiket Németország saját érdekei érvényesítése céljából támogatja. Ardahan, Kars és Batumi örmény területek török közigazgatás alá kerülnek, és Oroszország elveszíti Grúziát is. Egy augusztus 27-i pótszerződés Oroszországot 6 milliárd aranymárka összegű jóvátétel megfizetésére kötelezi. A breszt-litovszki békeszerződéssel Németország keleten eléri hódító háborús céljait.
1922. március 3.
Megszületett Hidegkuti Nándor olimpiai bajnok labdarúgó
1945-1958 között 68-szor volt válogatott, s az általa először játszott, úgynevezett hátravont középcsatár poszton 39 gólt szerzett. 1952-ben az olimpiai bajnok, 1954-ben a világbajnoki ezüstérmes csapat tagja volt. 1953-ban a híres londoni 6:3-as magyar győzelemmel végződött angol-magyar mérkőzésen három gólt lőtt. Klubcsapatában, az MTK-ban 14 év alatt háromszor (1951, 1953, 1958) nyert bajnokságot. Visszavonulása után számos hazai és külföldi (olasz, egyiptomi, dubai) csapat edzőjeként is sikereket ért el. Az olasz Fiorentinával 1960-61-ben megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját, a Győri ETO-val 1963-ban magyar bajnok, majd az egyiptomi Al-Ahly Nationallal ötszörös ottani bajnok lett. 1996-97-ben Alexandriában tanácsadóként dolgozott. Megkapta a Magyar Örökség-díjat és a FIFA Fair Play-díját. 2001-ben a Nemzeti Labdarúgó Akadémia tanácsadó testületének tagjává nevezték ki. Halála (2002. február 14.) után róla nevezték el az MTK labdarúgó stadionját.
1945. március 3.
Megalakul a Magyar Radikális Párt
Budapesten Csécsy Imre elnökletével megalakul a Magyar Radikális Párt
1957. március 3.
Meghal Kasztner Rezső, a II. világháborúban a magyarországi ún. Mentőbizottság alelnöke
A két világháború között Kolozsváron ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz történt visszacsatolása után került Budapestre. Az ország német megszállása után, amikor a magyarországi zsidóság végveszélybe került, neki sikerült - természetesen pénzért - 1684 kiválasztott üldözöttet kimenteni és 1944. június 30-án a szinte biztos halál elől vonaton Svájcba menekíteni. Az ún. Mentőbizottság tagjaként közreműködött a legtehetősebb zsidó családok tagjainak a Gestapo segítségével történt kimenekítésében is. Ennek az ára viszont magyarországi vagyonuk német kézbeadása lett. (Így lett például Weiss Manfréd csepeli gyáróriásából Hermann Göring Werke.) A magyar hatóságok a háború után komolyan foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy kollaborálás címén vádat emelnek a `Mentőbizottság` és a Zsidó Tanács vezetői ellen. Kasztner végül 1947-ben Palesztinába települt át, majd hamarosan befolyásos személyiség lett az izraeli Munkapárt egyik elődjének tekinthető baloldali Mapai tömörülésben. Egy jobboldali politikus azonban feljelentette, és a nácikkal való együttműködés vádjával 1955-ben elítélték. Ő természetesen fellebbezett, de a felmentő ítéletet (amely 1958-ban született meg), már nem érhette meg: 1957. március 3-án egy `önkéntes ítéletvégrehajtó` a tel-avivi Amsterdam utcában meggyilkolta. Izraelben és a nyugat-európai zsidóság körében ma is éles vita folyik arról, hogy az egykori Mapai-aktivista hős volt-e vagy áruló. Az utóbbiak a holokauszt poklában elpusztult milliókat szembesítik a néhány ezer - elsősorban vagyonuk révén - megmenekült szerencsésebbel.
1975. március 3.
Felállítják Károlyi Mihály szobrát
A szerencsétlen sorsú köztársasági elnököt a Horthy-korszak 1918-1919-es szerepe, liberális és köztársasági nézetei miatt, a proletárdiktatúra pedig `polgári` volta miatt tagadta ki. A polgári radikális eszmék és a 20. századi forradalmak polgári vonulatának pozitív újra értékelése eredményezte Károlyi Mihály szobrának, Varga Imre alkotásának felállítását a Parlament mellett. A szobor a rejtett politikai pluralizmus egyik szimbóluma lesz.
1980. március 3.
Meghal Kardos László
Kardos László, a NÉKOSZ volt vezetőjének temetésén nagy számban jelennek meg a magyar demokratikus értelmiség különböző áramlatainak képviselői.
1983. március 3.
Koestler öngyilkos lesz
Londonban Arthur Koestler író feleségével együtt öngyilkosságot követ el.
