Kannibál himnusztól a szent emberhúsig – az emberevés rövid története
2017. május 12. 15:00
A kannibalizmus egyáltalán nem ritka jelenség a történelemben. Bizonyos kultúrák szent rítusainak már régóta része az emberhús fogyasztása. A kannibalizmus gyakorlására találunk példákat Dél-Amerikában, több csendes-óceáni szigeten, néhány indián törzs körében, valamint a Föld számos további pontján.
Korábban
Leningrádtól Ugandáig
A kannibalizmust az ember hajlamos egy barbárabb korhoz köthető, a történelem szemétdombjára került szokásként értelmezni, holott még a 20-21. században is felütötte-felüti a fejét. A németek által a második világháború alatt körbezárt Leningrád közel 900 napig zajló ostroma idején éhező lakosok az életben maradás érdekében olykor még az emberhús fogyasztásától sem riadtak vissza, de többek között az 1972-ben az Andokban lezuhant uruguayi rögbicsapat esetét is említhetnénk, a 21. századból pedig az anarchiába süllyedt Közép-Afrikai Köztársaságban volt nemrég példa kannibalizmusra. Az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières) nevű szervezet az 1980-as években dokumentált a libériai katonák között megfigyelt „ritualizált kannibál ünnepségeket”, és azóta a jelenség csak még jobban elterjedt. A 2000-es évek elejére az emberevés bevett szokás lett az anarchia közelébe süllyedt országban, de Kongóban, Sierra Leonéban és Ugandában (Joseph Kony seregének gyermekkatonái körében) is jegyeztek fel kannibálokról szóló történeteket.
A háborús övezetekben emberhúst fogyasztók gyakran örömmel tisztázzák motivációjukat: ami pedig nem más, mint az a hiedelem, amely szerint a kannibalizmus spirituális és fizikai erővel ruházza fel az erre vetemedőt (vagyis a „megevett” ereje átszáll rá). Az emberevésnek emellett propagandaértéke sem elhanyagolható, tekintve, hogy az ellenség megfélemlítésére is tökéletesen alkalmas módszer a kannibalizmus gyakorlásáról szóló pletyka elterjesztése. Ez megfigyelhető például Bokassa császár kannibalizmusáról elterjedt szóbeszéd esetében is. A gyerekhadseregekben gyakran az emberhúsfogyasztás jelenti a beavatást, a fiúk ennek segítségével válnak férfivá.
A kannibalizmusnak nincs egyetlen, univerzális jelentése, azt ugyanis mindig az adott kultúrában betöltött (spirituális) szerepe határozza meg. Az ókori Egyiptomban a fáraók számára örök életet biztosított a túlvilágon, a druidák esetében feltehetően a mezőgazdasággal és a termékenységgel volt összefüggésben, máshol pedig a felhatalmazás és a megfélemlítés, valamint a kedves halottak tiszteletének eszköze. A kannibalizmus azonban legfőképpen tabu.
A tabura gyakran tiltott cselekvésként gondolunk: ilyen a testvérek közötti házasság tabuja, vagy – bizonyos kultúrákban – a tehén- vagy disznóevés. Ha azonban a szó mélyebb jelentését nézzük, azokat a pontokat jelöli, amely mentén a szent és a profán találkozik: szexuális érintkezés, ölés, gyermekszületés. Ezeket a cselekvéseket számos kultúrában „tisztátalannak” tartják, ám egyben egy mély szentségjelentést is csatolnak hozzájuk. Az antropológusok gyakran olyan tevékenységként határozzák meg a tabut, amely „túl” szent ahhoz, hogy hétköznapi körülmények között gyakorolják, olyan tevékenységként, amely nagy veszélyt rejt magában, miközben a legmélyebb energiákat szabadítja fel. A kannibalizmus az egyik legerősebb tabu, és pontosan ez az, amiért ezt sokan az egyik legszentebb rítusnak tartják már az ősidők óta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05