Gyors halála volt Ötzinek

Ötzi múmiáját 1991. szeptember 19-én fedezték fel a jégbe fagyva az olasz-osztrák határon húzódó Ötz-völgyi Alpokban, 3210 méter magasan. A pórul járt ősemberrel egy hirtelen jött hóvihar és a hideg végezhetett, de az idegenkezűséget sem lehet kizárni. Az egyiptomi múmiákkal ellentétben őt belső szerveivel együtt, vegyszermentesen őrizte meg a gleccser, Ötzi múmiája a világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi teteme, amelyet ma a bolzanói (Bolzen) régészeti múzeumban őriznek.

A Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostani Központjának (ZEM) szakemberei már évek óta tanulmányozzák a maradványokat, és több tanulmányt is közzétettek Ötziről. A kutatások során kiderült, hogy a 160 centiméter magas, 50 kilogramm súlyú, nagyjából 45 éves korában elhunyt férfi kőszáli kecskét, gabonát és zöldségeket - halála előtt pedig sajtot - fogyasztott, egy nyílvesszőtől származó sérülés volt a ball válán, ízületei elkoptak, érelmeszesedése volt, fogai szuvasak, fogínye pedig sorvadt. A gleccsermúmia bőrén fedezték fel az eddig ismert legkorábbi tetoválásokat, szám szerint 61-et.

3D-s AFM-kép az egyik vörösvérsejtről

A mostani felfedezés azért jelentős, mert eddig nem találtak vérsejtet a jégember hosszú és alapos vizsgálata során. "Eddig - bár néhány artériát is megnyitottak - nem sikerült azonosítani vérmintát, ezért a kutatók korábban úgy gondolták, hogy nem is őrződött meg, talán mert teljesen lebomlott, vagy mert túl sok vért veszített, amikor eltalálta egy nyílvessző" - magyarázta Albert Zink, Ötzi egyik legelső kutatója, a bolzanói EURAC múmiákért és a jégemberért felelős osztályának vezetője.

A kutatók úgynevezett atomerő mikroszkóppal (angolul atomic force microscope, AFM) háromdimenziós képeket készítettek Ötzi teteméről, így testének arról a pontjáról is, ahol a jégembert nyílvesszőtalálat érte. A szkennelés során egy hagyományos "fánk alakú" vörösvérsejtet azonosítottak, amely a világ legrégebbi vérmintája, olvasható az Interface című tudományos folyóirat szerdai számában.

Hogy megbizonyosodjanak felfedezésükről, a kutatók lézerrel világították meg a sebhelyet. A szórt fény hullámhossza végül feltárta a vérminta molekuláris összetevőit, s fibrint is találtak: a fibrin a véralvadásban játszik fontos szerepet, és sérüléskor megelőzi a vérveszteséget. A Zink vezette kutatócsapat szerint mindez azt bizonyítja, hogy Ötzi haláltusája gyorsan zajlódott le, a nyílvesszőtalálatot követően hamar kiszenvedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig