Gyors halála volt Ötzinek
2015. május 7. 10:02
Megtalálták a világ eddigi legrégebbi vérsejtjét, amelyet az 5300 éves gleccsermúmia, Ötzi vállsebében sikerült azonosítani - jelentették be kutatók, akik azt is megállapították, hogy a kőkori vadásznak gyors - feltehetően kevés fájdalommal járó - halál jutott osztályrészül.
Korábban
Ötzi múmiáját 1991. szeptember 19-én fedezték fel a jégbe fagyva az olasz-osztrák határon húzódó Ötz-völgyi Alpokban, 3210 méter magasan. A pórul járt ősemberrel egy hirtelen jött hóvihar és a hideg végezhetett, de az idegenkezűséget sem lehet kizárni. Az egyiptomi múmiákkal ellentétben őt belső szerveivel együtt, vegyszermentesen őrizte meg a gleccser, Ötzi múmiája a világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi teteme, amelyet ma a bolzanói (Bolzen) régészeti múzeumban őriznek.
A Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostani Központjának (ZEM) szakemberei már évek óta tanulmányozzák a maradványokat, és több tanulmányt is közzétettek Ötziről. A kutatások során kiderült, hogy a 160 centiméter magas, 50 kilogramm súlyú, nagyjából 45 éves korában elhunyt férfi kőszáli kecskét, gabonát és zöldségeket - halála előtt pedig sajtot - fogyasztott, egy nyílvesszőtől származó sérülés volt a ball válán, ízületei elkoptak, érelmeszesedése volt, fogai szuvasak, fogínye pedig sorvadt. A gleccsermúmia bőrén fedezték fel az eddig ismert legkorábbi tetoválásokat, szám szerint 61-et.
3D-s AFM-kép az egyik vörösvérsejtről
A mostani felfedezés azért jelentős, mert eddig nem találtak vérsejtet a jégember hosszú és alapos vizsgálata során. "Eddig - bár néhány artériát is megnyitottak - nem sikerült azonosítani vérmintát, ezért a kutatók korábban úgy gondolták, hogy nem is őrződött meg, talán mert teljesen lebomlott, vagy mert túl sok vért veszített, amikor eltalálta egy nyílvessző" - magyarázta Albert Zink, Ötzi egyik legelső kutatója, a bolzanói EURAC múmiákért és a jégemberért felelős osztályának vezetője.

A kutatók úgynevezett atomerő mikroszkóppal (angolul atomic force microscope, AFM) háromdimenziós képeket készítettek Ötzi teteméről, így testének arról a pontjáról is, ahol a jégembert nyílvesszőtalálat érte. A szkennelés során egy hagyományos "fánk alakú" vörösvérsejtet azonosítottak, amely a világ legrégebbi vérmintája, olvasható az Interface című tudományos folyóirat szerdai számában.
Hogy megbizonyosodjanak felfedezésükről, a kutatók lézerrel világították meg a sebhelyet. A szórt fény hullámhossza végül feltárta a vérminta molekuláris összetevőit, s fibrint is találtak: a fibrin a véralvadásban játszik fontos szerepet, és sérüléskor megelőzi a vérveszteséget. A Zink vezette kutatócsapat szerint mindez azt bizonyítja, hogy Ötzi haláltusája gyorsan zajlódott le, a nyílvesszőtalálatot követően hamar kiszenvedett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31