Ez a fenyő már akkor élt, amikor az ember még csupán ismerkedett a földműveléssel
2016. január 6. 13:03
A világ legrégebbi fája egy Svédországban növekedő, 9550 éves norvég lucfenyő, amelyet az Umeå Egyetem természetföldrajz professzora, Leif Kullman, pontosabban az oktató szibériai huskyja fedezett fel 2004-ben. A kutya után Old Tjikkónak nevezték el a növényi matuzsálemet.
Korábban
A jégkorszak idején az Északi-tenger vízszintje mintegy 120 méterrel volt alacsonyabb a mostaninál, így Norvégia és Nagy-Britannia között erdő húzódott, magyarázta Leif Kullman. Hozzátette: az állandó szél és az alacsony hőmérséklet az Old Tjikkóból gyakorlatilag egy bonszáj fát alkotott, ami elősegítette, hogy több ezer éven át fennmaradjon, ugyanis a magasra növő fák nem élnek ilyen sokáig.
A közép-svédországi Dalarna tartományban lévő Fulufjället-hegységben található norvég luc a „világ legrégebbi fája” nevet kapta, ám pontosítanunk kell: a világ legrégebbi ismert fája, amely ivartalan szaporodással született. A ma már ötméteres fa a zord, szélsőséges időjárásnak köszönhetően életének első néhány ezer évében egy satnya kis bokor volt. Az utóbbi évszázad felmelegedésének köszönhető, hogy fa méretűvé cseperedhetett.
A lucfenyő az ún. vegetatív klónozás, vagyis az ivartalan szaporodás miatt élhetett meg ilyen szép kort. A képen is látható fa föld feletti része viszonylag fiatal (a becslések szerint pusztán hatszáz éves), a növény igazán idős része maga a gyökérzet. A fa törzse az elmúlt évezredek során többször elpusztult, azonban a gyökérzet érintetlen maradt, így újabb törzs nőhetett ki belőle. Az ivartalan szaporodás egyik módszere az ún. gyökereztetés, más néven bujtás, amelynek lényege, hogy az anyanövény egyik föld feletti része a föld alá kerülve gyökeret növeszt. Ez történt az Old Tjikkóval is, amelynek alsóbb ágait a ráeső nehéz hóréteg lenyomta a talajszintre, ahol a következő év tavaszán gyökeret eresztett, így biztosítva saját utánpótlását.
A dendrokronológiai vizsgálatok szerint a lucfenyő mintegy 9550 éves (összehasonlításként: az első emberi írás Kr. e. 4 ezer után született), ami megcáfolta azt a tézist, miszerint a norvég luc csupán kétezer évvel ezelőtt kezdett elterjedni a mai Svédország területén. Az újabb elméletek szerint már tízezer évvel ezelőtt megjelent a svéd vidéken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
- Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
- Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.