Déli csúcsforgalom idején robbant fel 1944-ben a Margit híd
2016. április 30. 10:06 MTI
Száznegyven éve, 1876. április 30-án adták át Budapest második Duna-hídját, a Margit hidat. A nemzetközi tervpályázatra 43 pályamű érkezett, ezek közül a francia Ernest Goüin francia mérnöké győzött, és a hatnyílásos, hétpilléres híd kivitelezését is Goüin cége, a Societé de Construction de Batignolles végezte.
Korábban
Az Országgyűlés az 1870. évi X. törvénycikkben rendelkezett - a Lánchíd túlterheltsége miatt - új álló híd építéséről a fővárosban. A Lánchíd akkor egy magántársaság tulajdonában volt, amely nemcsak vámot szedhetett, hanem az 1840-ben elfogadott törvény értelmében kilencven évig monopolhelyzetet is élvezett, azaz ez idő alatt Pest-Budán csak a Lánchídtól nyolc kilométerre épülhetett volna új híd. Az Országgyűlés ezért az 1870. évi XXX. törvénycikkben megváltotta a Lánchidat, és így szabad kezet kapott az új átkelő helyének kijelölésére. A híd végül a kiépülőben lévő Nagykörút utolsó szakasza, a Lipót (ma Szent István) körút folytatásaként épült meg, hogy elősegítse Pest északi területeinek fejlődését, és összeköttetést teremtsen Buda főútvonalával, a Margit körúttal.
A nemzetközi tervpályázatra 43 pályamű érkezett, ezek közül a francia Ernest Goüin francia mérnöké győzött, és a hatnyílásos, hétpilléres híd kivitelezését is Goüin cége, a Societé de Construction de Batignolles végezte. A pilléreket és hídfőket vasszekrények süllyesztésével alapozták, a hídfők és a középső pillér alá két, a mederpillérek alá egy alaptest került, a felmenő falakat gránittal burkolták, a hídszerkezet kavartvasból (avagy hegeszvasból) készült Franciaországban. A vas pályalemezen nyugvó útburkolatot fakockák alkották, a híd pilléreit díszítő szobrokat Adolphe Thabard mintázta.
A 607,12 méter hosszú, kétcsuklós ívhíd 1872 és 1876 között épült ötmillió forintos költséggel. Szélessége 16,84 méter volt, ebből a kocsipálya 11,1 méter, a két járda 2,9-2,9 méter volt. Vonalvezetése különleges, mert a Margitsziget déli végénél két egyforma széles Duna-ágat hidal át, ezért a tengelye középen 30 fokkal megtörik, középpillére szélesebb a többinél, 1900-ra itt épült meg a szigetre vezető egynyílásos szárnyhíd Zsigmondy Béla és Eckermann Ede tervei alapján.
A hidat Gyulai Pál író javaslatára nevezték el IV. Béla király lányáról, és 1876. április 30-án adták át a forgalomnak; ez az esemény ihlette Arany János Hídavatás című balladáját. A hídon 1879-től lóvasút közlekedett, ezt váltotta fel 1894-ben a villamos, az autóbuszra még 1929-ig várni kellett. A teljesen elhasználódott fakockaburkolat helyére 1920-ban kőkockák kerültek, és kicserélték a villamossíneket is. A halaszthatatlanná vált híd első nagy felújítására 1935 és 1937 között került sor Mihailich Győző tervei alapján. A hat-hat ívből álló főtartókat kétcsuklós ívekké alakították, és további két főtartót helyeztek el a déli oldalon. A pilléreket déli irányban meghosszabbították, a hidat 22,30 méterre szélesítették. A pályát megemelték, a villamossíneket középre helyezték, a burkolatot kicserélték, a hídfőkben és a szárnyhídnál aluljárókat építettek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d66745966c0e4618957c14db83fc473.jpg)
A második világháború végén a Budapestet megszállva tartó németek a szovjet Vörös Hadsereg közeledtekor valamennyi budapesti Duna-hidat aláaknázták. Az átkelők közül 1944. november 4-én, a déli órákban elsőként a Margit híd omlott a Dunába. A robbanás sokkolta a fővárosiakat. Egy szemtanú leírása szerint szörnyű látvány volt, amikor a pesti oldalon leszakadt a két ív. Villamosok, autók zuhantak a vízbe emberek százaival. Egy 6-os villamos két összetört kocsija még kilátszott a vízből, sebesültek jajveszékelése hallatszott. A hídrácsokon holttestek hevertek, a kavargó vízben hullák, fuldokló sebesültek voltak.
Hajók, csónakok, a rendőrség motorosai nyüzsögtek a híd körül, próbálták menteni, akit még lehetett. Az áldozatok között volt a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Kabos Endre is, akit zsidó származása miatt hívtak be munkaszolgálatra, az őt és társait szállító teherautó éppen a robbanás pillanatában haladt át a hídon. A halottak pontos számát nem lehetett megállapítani, mert sokan a Dunába fulladtak és holttestük nem került elő. A becslések mintegy 100-600 áldozatot említettek, közülük legalább 40 német utász volt.
A még álló, három budai ívet a Budára visszavonuló németek 1945. január 18-án robbantották fel, csak a szárnyhíd maradt épségben. A híd roncsai mellett 1946-ban pontonhíd épült, amelyet a pesti köznyelv Manci hídként emlegetett. A Margit híd újjáépítésére több elképzelés született, ezek közül a Ganz gyár hídosztályán dolgozó Papp János, Venetianer László és Kováts Oszkár tervét fogadták el. Az új átkelő az eredetinél könnyebb, de azzal egyező megjelenésű acél ívhíd lett, nyolc helyett csak hat főtartóval, vasbeton pályalemezzel, de a vámházak nélkül. A híd teljes hosszában 1948. augusztus 1-jén indult meg a forgalom.
Az új Margit híd budai hídfőjénél Budapest egyesítésének centenáriumán, 1973-ban épült meg a HÉV-állomáshoz levezető csarnok. A híd felújítása a Hídépítő Vállalat kivitelezésében 1975-78 között folyt. Magyarországon először helyeztek hőálló szigetelést a közúti pálya alatt a vasbeton lemezre, a villamossíneket kicserélték, a két parti nyílás vasszerkezetét előre gyártott vasbeton-áthidalással építették át. A szigeti csomópontban magasították a szegélyt, amely megakadályozza a járművek kisodródását, a hídfőkben új gyalogaluljárók épültek.
A leromlott állagú Margit híd újabb, teljes rekonstrukciójára 2009 augusztusa és 2011 decembere között került sor. Felújították az úttestet, a villamosvágányokat, kicserélték a pálya- és a hídszerkezet elemeit, kiszélesítették a hidat, és megújult a szárnyhíd is. A középpillérnél megszűnt az aluljáró, a gyalogos közlekedés a felszínen zajlik. A kerékpárosok számára az északi járdán kerékpárút, a budai parti pillérben kerékpáros alagút létesült. Visszaállították a régi, sárkánydísszel ellátott oszlopokat, obeliszkeket, a középpilléren a magyar történelmi címert és a kőpárnára ültetett díszes koronát. A Dunából előkerült minták alapján öntötték újra az úgynevezett rostral oszlopokat, a középpillérek öntöttvas szárnyas kiméráit, a korhű lámpavasakat, valamint a villamos felsővezetékeit tartó oszlopokat. 2013-ban megkezdték a hét meglévő pillérszobor helyreállítását, 2014-ben pedig pótolták a második világháború óta hiányzó Herkules-szobrot a Buda felőli második mederpillér déli oldalán.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/b8d0664cfdfb8ed4c61340070190f4c8.gif)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 27. Az első világháború és következményei (szövetségi rendszerek kialakulása, okok, hadviselők, frontok, a háború jellege, a világháborút lezáró békerendszer, Magyarország az első világháborúban)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/788.jpg)
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap