Egy földrengés erejével rázta meg New Yorkot a német szabotőrök robbantása
2023. július 30. 20:20 Múlt-kor
A New York-i öbölben, a Szabadság-szobortól nem messze fekvő Black Tom-sziget nyugalmát 107 évvel ezelőtt, 1916. július 30-án felvillanó fénycsóvák zavarták meg. Az őrök közül néhányat a Jersey City-i tűzoltóságra küldtek, mások azonban siettek, amilyen gyorsan csak tudtak. Erre pedig meglehetősen jó okuk volt, hiszen a szigeten hatalmas mennyiségű lőszert tároltak.
A helyszín a robbanás után
Korábban
Philadelphiáig hallatszó robbanások
Aznap a 17-es számú Johnson uszály 50 tonna TNT-vel volt megrakva, emellett pedig 69 teherszállító vagon több ezer tonnás lőszerrakománya is arra várt, hogy Franciaországba és Nagy-Britanniába szállítsák. Bár az Egyesült Államok ekkor még nem lépett be az első világháborúba, nyílt titoknak számított, hogy jelentős mennyiségű lőszerrel látják el a brit hadigépezetet.
Mint kiderült, azoknak az őröknek lett igazuk, akik futni kezdtek. Nem sokkal hajnali két óra után egy hatalmas, a Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű földrengés erejével megegyező robbanássorozat rázta meg a szigetet, a robajt egészen Philadelphiáig lehetett hallani és érezni.
Manhattan és Jersey City lakói gyakorlatilag egy emberként ugrottak ki az ágyból, és még a legmélyebben alvókat is felverte álmukból a fülsiketítő zaj. Még a legkeményebb üvegből készült, Manhattan belvárosában és Brooklynban található ablakok is betörtek, és hatalmas füst szállt a város fölé. Az Ellis Islanden egy jobb élet reményében várakozó bevándorlókat ki kellett telepíteni a szigetről.
Peter Raceta, a kikötőben várakozó uszály kapitánya két társával együtt a hajókabinból nézte a tragédiát. „Amikor a robbanás történt, úgy tűnt, mintha felülről jönne – zutty! – mint egy Zeppelin-bomba” – idézte fel az eseményeket a New York Times riporterének.
Raceta elmondta, a kikötőben kilenc másik uszály is a közeledő vontatóhajóra várt, ám az már nem érkezett meg. A kapitány nem tudta megmondani, mi lett a hajókkal, ám úgy tűnt számára, hogy a levegőbe repültek, két társa pedig felszívódott – feltehetően nem élték túl a robbanásokat.
A robbanás után
A Woolworth Building őrei „azt hitték, eljött az idejük, letérdeltek és imádkoztak” – volt olvasható az egyik újságban. A Szabadság-szoborban több mint 100 ezer dolláros kár keletkezett, a fáklya az incidens óta nem látogatható (a szobor 1984-ben új fáklyát kapott, az eredeti 2019. májusa óta a Szabadság-szobor Múzeumban tekinthető meg).
A repülő golyókkal és repeszekkel szemben a tűzoltók tehetetlennek bizonyultak. Orvosok és nővérek siettek azonnal a helyszínre, a halálos áldozatok száma szerencsére viszonylag alacsony volt – egyes számítások szerint kevesebb mint tíz ember vesztette életét a robbanások következtében.
A kárösszeg azonban a becslések szerint mintegy 20 millió dollárt (mai áron számolva mintegy félmilliárdot) tett ki. Az ügyben indított nyomozás során kiderült, hogy a lőszerek nem egy véletlen folytán robbantak fel – a sokak által az Egyesült Államok területén egy idegen ország állampolgárai által végrehajtott első terrortámadásnak titulált akció állt a háttérben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
