A Kex zenekar és a politikai rendőrség

A Kex zenekar megalakulásának pontos időpontjával kapcsolatban ma sincs megnyugtató konszenzus, de az biztos, hogy a formáció 1968 telén már rendszeresen fellépett az egyetemi ifjúság által látogatott budapesti klubokban, mint például a Bercsényi-kollégiumban, a Párizs-kertben, az Egyetemi Színpadon, a Citadellában vagy a Budai Ifjúsági Parkban.

Zenéjüket hiábavaló lenne bármilyen műfaji skatulyába belehelyezni, hiszen egyszerre volt rá jellemző a hagyományos slágervilág könnyed játéka és az elvont, bonyolultabb szuggesztív erőt megjelenítő dallamvilág. Doleviczényi Miklós zongora- és orgonajátéka, Imre Attila (basszusgitár) és Kisfaludy András (dob) ritmusfelelősök megoldásai, Bianki Iván varázslatos gitármenetei bizonyítják, hogy a Kex zeneileg sem volt könnyű feladvány sem a közönségének, sem a hivatalos zenei intézményeknek.

Manapság mindezt csak morzsákból ismerhetjük, hiszen rövid fennállása alatt mindössze egy kislemeze jelenhetett meg (Elszállt egy hajó a szélben/Család, 1970, MHV Pepita), és azonkívül, hogy a zenekar szerepelt Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok (1970), valamint Szomjas György Tündérszép leány (1969) című filmjében, nem kapott kellő nyilvánosságot.

Jóval a rendszerváltás után jelent csak meg a zenekar archív felvételeit tartalmazó Kex című CD (1999, Mega Records), amelyen tíz dal hallható a régiek közül, valamint a kétezres években napvilágot látott hagyományos bakelitlemez, a Kex: Let’s Cake (Moiras Records, 2007).

Besúgók a zenekar körül

A zenekar legemblematikusabb tagja és a kádári állambiztonság szemében a legnagyobb szálka az énekes-dalszerző Baksa-Soós János volt, aki a színpadon közel sem klasszikus előadóként jelent meg. Az a néhány megsárgult fénykép, az a pár percnyi filmkocka és egynéhány visszaemlékezés kitűnően bizonyítja, hogy személyisége és kisugárzása páratlan volt a maga korában.

Mint ahogy egyébként egy-egy Kex-koncert is: egyszeri és utánozhatatlan, a pillanatban megfogant előadás. Sebők János szavai szerint Baksa „inkább színész volt, mint énekes, aki készséggel bújt a legkülönbözőbb szerepekbe és jelmezekbe.

Piros nadrágban, fehér trikóban, tornacipőben ugráló bohóc, szalmahajú harlekinó, nyegle bajszú paprikajancsi, belvárosi Don Quijote, aki fityiszt mutatott a hatalmasoknak, dróton rángatta rajongóit, poénpetárdákkal riogatta a nyárspolgárokat, fapofával rúgta fenékbe zenésztársait, aki egyaránt virtuózan játszott az érzelmekkel és az értelemmel.”

Számos izgalmas írással találkozhatsz még a Múlt-kor magazin tavaszi számában!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban