Eddig ismeretlen titkos folyosót találtak az egyiptomi Kheopsz-piramisban

A Kheopsz-piramis 2005-ben (kép forrása: Wikimedia Commons / Nina Aldin Thune / CC BY-SA 3.0)

2015 óta vizsgálják újra a piramisokat

A felfedezést a 2015-ben indított Scan Pyramids nevű projekt keretében tették.

Ennek lényege, hogy modern technológiák – átvilágítási és endoszkópos eljárások – segítségével újra átvizsgálják az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt építmény belsejét.

Egy eddig fel nem tárt kamrához is vezethet

A most felfedezett, a kezdetben feltételezett ötméteresnél is hosszabb folyosót feltehetően azzal a céllal építették, hogy elvezesse a piramis súlyát, amely a bejáratra vagy esetleg egy másik, még fel nem tárt kamrára nehezedett.

A Kheopsz-piramis főbejárata (balra fent) és a „rablók járata” (jobbra lent) (kép forrása: Wikimedia Commons / Hajotthul / CC BY 3.0)

Az ókor legnagyobb műemléke

A gízai nagy piramist i. e. 2560 körül építették monumentális temetkezési helyként az óbirodalmi Hufu, avagy Kheopsz fáraó uralkodása idején.

Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye (magassága 146,5 méter) a kínai nagy fal mellett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás