Majd’ 500 éven át zárva maradt a közönséges halandók előtt a Tiltott Város

Az Égi Tisztaság palotája (Wikipedia / Jintan / CC BY-SA 3.0)

A Tiltott Város története akkor kezdődött, amikor kínai fővárost a Ming-dinasztia „második alapítójaként” is számon tartott Ming Jung-lö császár elhatározta, hogy a fővárost  Nankingból a több száz kilométerre északnyugatra helyezi át. Peking, vagyis az „északi főváros” Tatu, a Jüan-dinasztia volt fővárosa helyén épült fel.

A császári palotakomplexumot, a Tiltott Várost – amelynek célja az volt, hogy a Ming-uralkodók örökkévaló dicsőségét is hirdesse – 1406-tól 1420-ig építették.

Az építkezésen legalább 100 ezer kézműves mesterember és iparos, és mintegy egymillió munkás dolgozott. Csak az négy évbe telt, míg a különleges, dél-kínai nánmú (Phoebe zhennan) faanyagszállítmányok a Nagy-csatornán át az építkezés helyszínére értek.

A több mint 100 tonnás köveket mesterséges jégpályán szállították a Tiltott Város építéséhez. A város köré egy 6 méter mély, 52 méter széles árkot ástak, és egy közel nyolcméteres falat húztak.

Az ünnepélyes felavatásra a kínai újév napján, 1421. február 2-án került sor. Az ünnepségen a legjelentősebb afrikai és ázsiai állam képviselői voltak jelen. A vendégeket bőségesen megvendégelték, és testi vágyaik kielégítéséről is gondoskodtak.

A kínaiak az akkor ismert világ országai közül csak az európaiakat nem hívták meg, és ez nem is volt véletlen. A magukat a civilizált világ középpontjának képzelő kínaiak nem óhajtottak kapcsolatba lépni a „barbár” európaiakkal. És ha csak a gazdagsági és katonai erőt nézzük, ekkoriban ez teljesen érthető volt.

A Tiltott Város 24 császár otthona volt. A palotakomplexumba 1912-ig, a császárság bukásáig – az eunuchokon és az ágyasokon kívül – senki sem tehette be a lábát az uralkodó, az „Ég fia”  engedélye nélkül.

A manapság már múzeumként funkcionáló épületegyüttest az UNESCO 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban