Drágán adta életét Raszputyin, a mágus

Raszputyin 1869-ben egy eldugott szibériai faluban Pokrovszkojéban látta meg a napvilágot. A fiatal, korábban kicsapongó életet élő fiatal férfit falujában csak „részeges Griskának” nevezték. Az ifjú vezeklésképpen három hónapot töltött egy kolostorban, ahol vallásos megvilágosodáson esett át és kapcsolatba került a khliszti nevezetű szektával. A szektatagok az üdvözüléshez a világ mulandó gyönyöreinek élvezetével, majd ezt követően bűnbánattal akartak eljutni. A sajátos felfogás miatt a szertartások gyakran orgiákba fulladtak. Raszputyin, aki odaadással hallgatta a „szent tanokat”, nemsokára elhagyta a kolostort és vándor szerzetesnek állt. Bolyongásai során bejárta Oroszországot, később eljutott Görögországba és Jeruzsálembe is. 1903-ban érkezett meg Szentpétervárra, ahol a miszticizmus felé nyitott arisztokrácia és a városi elit ünnepelt embere lett.

A főként nőkből álló, hatalmasra duzzadt rajongótábora gyakran Szentpétervár fürdőiben rendezett orgiákon szabadult meg bűneitől. Raszputyin politikai szerepe 1905-ben kezdődött, amikor hipnotizőri képességét felhasználva a vérzékenységben szenvedő trónörökös, Alekszej betegségének tüneteit csillapítani tudta. A hálás cár és cárné politikai, kormányzati kérdésekben is egyre többször hallgatott Raszputyinra, aki hamarosan a hatalom középpontjába került. Beleszólt a miniszterek kijelölésébe és az orosz ortodox egyház vezetőségének, a Szent Szinódus tagjainak a kiválasztásába is.

A parasztból lett szerzetes növekvő hatalma egyre több embernek szemet szúrt a cári udvarban. 1916-előtt két alkalommal is megpróbálták megölni az „őrült papot”. Az első gyilkossági kísérlet egy szerzetes és egy püspök számlájára írható, akik feszületekkel próbálták agyonverni a „Gonoszt”, majd pár évvel később egy feltehetően felbérelt prostituált akarta leszúrni a hatalomtól megrészegedő, és egyre inkább züllött életmódot folytató orgia-királyt, Raszputyint.

Hírnevét nem csak életvitele, hanem háborúellenes magatartása is rontotta. Ellenfelei neki tulajdonították az udvar „hazafiatlan viselkedését”, és azt híresztelték, hogy szerelmi kapcsolatra lépett a cárnéval, akit német származása miatt a közvélemény egy része II. Vilmos német császár ügynökének tartott.

1916. december 30-án a mágust végül elérte a végzete. Feliksz Juszupov herceg vacsorára invitálta Raszputyint, aki elfogadta a meghívást. Juszupov ciánnal mérgezett borral és süteménnyel kínálta vendégét, aki tekintélyes adag elfogyasztása ellenére sem fordult az asztal alá. Az elképedt herceg végül pisztollyal hátba lőtte a mágust. Juszupov és összeesküvő társai ujjongtak, azonban örömük nem tartott sokáig, mert az „örült pap” hamarosan talpra állt, és támolyogva a kijárat felé indult. Ekkor egy másik nemes fejbe lőtte, majd a biztonság kedvéért a konspirátorok összeverték és a jeges Néva folyóba dobták áldozatukat. Raszputyin szívósságát bizonyítja, hogy a boncolásnál vizet találtak tüdejében, ami a fulladásos halál jele, azaz a hipnotizőr feltehetően még életben volt, amikor a folyóba hajították.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére