Bajtársához ment férjhez a szabadságharc női főhadnagya
2019. május 30. 09:35 MTI
127 éve, 1892. május 30-án halt meg Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, és akinek regényes élete Jókai Mórt novella, Huszka Jenőt és Szilágyi Lászlót operett írására ihlette.
Korábban
Zágrábban született 1830. augusztus 15-én. Horvát apja, egy jómódú kereskedő a legjobb nevelést akarta biztosítani gyermekének, ezért tizenhárom éves korában Bécsben élő nagybátyjához küldte, hogy a császárvárosban végezze iskoláit.
A nagybácsi, báró Simonich Boldizsár császári ezredes életvitele nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki 1848-ban, a bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújt, és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A jogászokkal együtt küzdött a márciusi és októberi bécsi forradalom idején, melynek leverése után Magyarországra szökött.
Sikerült bekerülnie a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz és számos csatában vett részt. Harcolt a branyiszkói áttörésnél és az 1849. februári kápolnai csatában is, ahol megsebesült, s hősies helytállását előléptetéssel jutalmazták.
Buda ostromakor, főhadnagyi rangban szolgálva ismerkedett meg Jónák József tüzér őrnaggyal, akivel egymásba szerettek. Rövid jegyességüket gyors házasság, majd gyermekáldás követte. A hadügyminiszter megdöbbent, amikor a vérzivataros időkben szabadságért jelentkező főhadnagyot pirongatta, mire az közölte: férjhez akar menni...
A szabadságharc leverése után az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. A tüzér őrnagy apa soha nem örülhetett fiának: a császári bíróság 16 évi, vasban letöltendő fogságra ítélte, a raboskodást nem élte túl.
Mária rokonai minden követ megmozgattak, hogy kiszabadítsák. Erőfeszítésüket hat hónap múlva siker koronázta, de az asszonyt kiutasították Magyarországról. 1850-ben Horvátországban telepedett le gyermekével, majd néhány év múlva Győrbe költözött.
Itt találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Az ismeretségből szerelem lett, hamarosan összeházasodtak, és tizenhét éven át, férje haláláig boldogan éltek.
A megözvegyült Mária rendkívül nagy szegénységben, mosónőként tartotta fenn magát, majd megromlott egészsége miatt a festő-mázoló mesterséget folytató fiához költözött Újpestre. A szabadságharc emlékét mindig őrizte, március 15-én magára öltötte régi egyenruháját, ott volt Aradon a vértanúk szobrainak leleplezésén, és minden évben elzarándokolt a budai vár ostroma során elesett hősök sírjához.
1892. május 30-án halt meg, az újpesti Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét utca viseli Újpesten, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének falán.
Az 1848-as szabadságharc különös sorsú női tisztje nem sokkal halála előtt Jókai Mórnak mondta el élettörténetét, a nagy mesélő novellája a Pesti Hírlapban jelent meg.
Emlékének Huszka Jenő és Szilágyi László operettje, az 1942-ben bemutatott Mária főhadnagy és a zeneműből Szeleczky Zita főszereplésével forgatott film állított méltó emléket, bár az operett szabályai szerint happy enddel végződő történetből kimaradtak a tragikus fordulatok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap
- Hatalmas lakomákkal ünnepelték a karácsonyt a középkorban tegnap
