Az elfeledett Erdélyi Károly

Erdélyi Károly és Kádár János

„Kiskoromtól nagykoromig…”

A népdalt nem ok nélkül idézzük: Erdélyi Károly „jászkunsági gyerek” volt, Túrkevén született 1928-ban. Apjáról önéletrajzában annyit ír, hogy hetvenéves korára kilencholdnyi földet mondhatott magáénak, ő ennek – és az elemi iskolai tanító szavának – köszönhetően tanulhatott tovább. A polgári iskola elvégzése után, 1943-ban lehetősége nyílt rá, hogy államköltségen tanítóképzőbe iratkozhasson Jászberényben, amire mindenekelőtt az anyja bírta rá.

Az első képzős év után, 1944 áprilisában visszatért szülőhelyére. 1945 tavaszán a szovjetek a Tisza-hidak újjáépítéséhez igénybe vették munkaerejét – később erre úgy emlékezett, hogy ő maga jelentkezett egy felhívásra, majd neveltetésére hivatkozva még hozzátette: „1945-ben nem találtam meg rögtön az utat a Párthoz”. Az év nyarán bátyjához költözött Budapestre, és kocsis lett egy fuvarozónál.

Az új tanév megindulásakor mégis visszaült az iskolapadba, a budai tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Az úttörőmozgalom aktivistája lett, a pártba nem sokkal az érettségi előtt, 1948. februárban lépett be.

Első munkahelye a pártfunkcionáriusok gyermekeinek óvodai elhelyezését biztosító Rákosi Mátyás Gyermekotthon volt, onnan javasolták 1948 novemberében ösztöndíjra a Szovjetunióba. A leningrádi pedagógiai főiskolára került, az államvizsgát a tervezettnél korábban, már 1953 nyarán letette, így amikor tanévkezdéskor Budapesten munkára jelentkezett, már be volt töltve minden álláshely.

A Külügyminisztérium Politikai Főosztályának vezetője, Sík Endre lett figyelmes a fiatal káderre, és kezdeményezte a tárcához vételét. Erdélyit a szovjet, majd a délkelet-európai ügyekkel foglalkozó osztályokon foglalkoztatták, elsősorban orosztudása okán.

Gyors karriert futott be: 1955-re a szovjet osztály vezetője és a minisztériumi párt-végrehajtóbizottság tagja lett. 1956 tavaszán külszolgálat következett a moszkvai nagykövetség tanácsosaként.

A forradalom kitörése után a kint tanuló párt-, katonai és belügyi funkcionáriusok hazatérését készítette elő, majd megtették az október 27-én útnak indított csoport helyettes vezetőjének. 31-én jelentkezett a Bem rakparton, ám önéletrajza szerint a forradalmi bizottság mint „sztálinistát” kizavarta az épületből. A következő napokat több elmenekült pártvezető társaságában a tököli repülőtéren töltötte, onnan vitték november 3-án Szolnokra, ahol Kádár János mellé „lépett”.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. tavasz számában olvasható.

A magazin kapható az újságárusoknál, a nagyobb benzinkutakon, valamint a Libri, Spar, Tesco és Auchan üzletekben! Itt pedig kedvezményesen előfizethető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye