A világháborús bombázás után is újjászületett a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1949-ben (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

A Margitszigeten már a múlt század elején próbálkoztak színházteremtéssel, de az 1918 májusában megnyílt Margitszigeti Színkörnek otthont adó épületet már a következő évben lebontották. Az első szabadtéri előadást 1924-ben rendezték meg a szigeten, és ezt több, de rendszertelen nyári előadás követte.

A folyamatos működésre alkalmas játszóhelyet, egy szabadtéri színpadot – a Szegedi Szabadtéri Játékok mintájára – 1938-ban Kaffka Péter tervei szerint építették meg a víztorony lábánál. (A szecessziós építményt 1911-ben emelték a néhány évvel korábban a főváros tulajdonába került sziget vízellátására.)

A nézőtéren háromezer-ötszázan foglalhattak helyet, a színpadot ősfák és természetes növények vették körül. Eső esetén a közönség a víztorony köré épített hat méter széles, száz méter hosszú fedett sétányon talált menedéket.

A színpadon először egy főúri műkedvelő társulat lépett fel, 1938. június 10-én Oláh Gusztáv rendezésében a Szent Margit-legendát játszották. A hivatalos nyitó előadáson, 1938. június 18-án a Nemzeti Színház társulata William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát adta elő.

Az ünnepi eseményt a Himnusz nyitotta meg, majd a Nemzeti üdvöskéje, Szörényi Éva köszöntötte a hetvenéves Horthy Miklós kormányzót (akit az egykorú beszámoló szerint a közönség lelkesen éljenzett), ezután Sárdy János énekelt el egy erre az alkalomra írt fohászt. A színpad első igazgatója a Nemzeti Színházat is vezető Németh Antal lett.

Az első három évad nyári szezonjában folyamatosan játszottak, a Nemzeti Színház produkciói mellett az Operaház sikerei szerepeltek műsoron. Látványos, turistacsalogató előadásokat rendeztek: a Csongor és Tündében a kalmár kelméit cirkuszi vagy állatkerti teve szállította, a János vitézben igazi birkanyájat terelgetett Kukorica Jancsi, a mostohát pedig egészen a víztorony csúcsáig röptették.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, háttérben a víztorony, 1949 (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

A második világháború idején a műsorkínálat már nem volt ilyen gazdag, mégis ebből az időszakból származik a színpad történetének egyedülálló sikere: Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét 1943. július 21. és szeptember 14. között ötvenszer játszották, és egyik előadást sem mosta el az eső. 1944 vészterhes nyarán már nem voltak előadások, Budapest ostroma alatt a szabadtéri színpadot lebombázták.

A károk helyreállítása után, 1949. augusztus 6-án a Szív küldi szívnek című sanzonesttel nyitották meg újra a színpadot, amely háromezer-hétszáz nézőt tudott befogadni. Az újjáépítés során a zenekari árkot a jobb hangzás érdekében fával burkolták, a füves színpadra mozdítható táncparkettet készítettek, korszerűsítették a világítás- és hangtechnikát.

Az intézményt a Városi Színház alá rendelték, 1952 és 1962 között a Magyar Állami Operaház nyári játszóhelye lett, a műsoron főként operák, daljátékok és balettek szerepeltek. Mivel ezek nem igényeltek új díszleteket és jelmezeket, a nyári előadások a magyar operajátszás történetében egyedülálló módon teljes költségvetésüket megtermelték, amihez persze szükség volt a közönség töretlen érdeklődésére.

A felújításra szoruló színpad 1960-ban (Fortepan / Kotnyek Antal)

Az éveken át játszott darabokra azonban egyre kevesebb néző volt kíváncsi, az 1962-es nyári évadban már csak nyolc előadást tartottak, 1963-ban pedig már egyet sem.

A rendkívül leromlott állapotú színpad 1964 őszén a Fővárosi Tanács kezelésébe került, tervbe vették újjáépítését. Ehhez két-három évre és húszmillió forintra lett volna szükség, de a teljes összeg nem állt rendelkezésre, csak részleges felújítást végezhettek. Korszerűsítették a hangosítást, kijavították a nézőtéri üléseket, tatarozták az öltözőket, és 1965 nyarán újra megnyitották a színházat.

Előadás 1970-ből (Fortepan / Kotnyek Antal)

1982-ben, amikor az átépítést már nem lehetett tovább halasztani, új színpadot építettek, kényelmesebbé tették a nézőteret, és a büfét is megnagyobbították. A munkálatok utáni ünnepélyes megnyitón 1984. július 12-én a Győri Balett Az igazság pillanata című előadását tekinthették meg az érdeklődők.

A színpad igazgatója 1986-ban Koltay Gábor lett, aki új műfajú előadásokkal – rockoperával, musicallel – bővítette a repertoárt. Még ebben az évben műsorra tűzték a Jézus Krisztus szupersztárt, 1993-ban itt volt az ősbemutatója Szörényi Levente Attila – Isten kardja című rockoperájának, 1995-ben bemutatták az István, a királyt, a millenniumot 2000-ben a Kormorán együttes A megfeszített című rockoperájának ősbemutatójával ünnepelték.

A színpadot 2003-tól Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója vezeti, azóta a közönség igényeinek változásához alkalmazkodva tánc- és show-műsorokkal, koncertekkel bővült tovább a repertoár. A magyar színészek, énekesek és zenészek mellett minden évben számos világhírű külföldi együttes és előadóművész is fellép a színpadon.

A színpad és a víztorony újabb korszerűsítése 2013 tavaszán kezdődött el, felújították a nézőteret, a színpad fölé új tető került, átépítették az öltözőket, a víztorony homlokzatát helyreállították és díszkivilágítást is kapott. A színpad háromnegyed évszázados múltjára ünnepi évaddal emlékeztek, 2013. augusztus 20-án Erkel Ferenc István király című operáját az 1885-ös ősbemutató óta először itt láthatták a nézők eredeti formájában, nagyszínpadi rendezésben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket