Már nem veszélyeztetett világörökség az iráni Bám fellegvára

Az ősi fellegvár i. e. 248-224 körül, a Pártus Birodalom idején épült sárból és iszaprétegekből. A citadella és az azt övező kultúrtáj 2004-ben, a térségben pusztító nagy erejű földrengés utáni évben került fel a világörökségi helyszínek listájára, és rögtön veszélyeztetetté nyilvánították. A bizottság csaknem 10 év után azonban úgy látta, hogy az ősi sivatagi fellegvár romjait sikerült stabilizálni, és a helyszín a gondozása alapján "egészségesnek" nyilvánítható.

Bám az Iráni-magasföld déli részén fekszik. A település gyökerei az óperzsa birodalom (i. e. 6-4. század), az Akhaimenida-dinasztia idejére nyúlnak vissza, a város azonban a 7. és a 11. század között élte fénykorát, kihasználva, hogy fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében feküdt. Ebben az időszakban elsősorban az ott készült finom kelmékről és ruhákról volt ismert.

A Világörökségi Bizottság vasárnap kezdte meg tanácskozását Phnompenben, a 12 napos ülés idején döntenek többek közt az új kulturális, természeti, illetve vegyes világörökségi helyszínekről - idén 31 jelölt van -, és felülvizsgálják a veszélyeztetett helyszínek sorát is. Ebben a tekintetben különleges figyelem övezi a mali és a szíriai világörökségi helyszíneket, amelyek könnyen felkerülhetnek a "vörös listára" a fegyveres harcok miatt. A világörökségi listán jelenleg 157 országból 962 helyszín szerepel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek