Régészek kutatnák a falklandi háborút

Csupán 30 éve történt, de máris a régészet homlokterébe került. Az egyik neves archeológus által felvetett tervet veterán csoportok azonnal elítélték, mondván, a háborúban elhunytak harcostársai, a rokonok és barátok még mindig életben vannak. Tony Pollard, a Glasgowi Egyetem akadémikusa mindenesetre arra készül, hogy felfedje az 1982-es akció részleteit, amely során a brit hadsereg visszafoglalta a dél-atlanti szigetláncot az argentinoktól. Pollard szerint a háború már a felejtés ködébe veszett, és ragaszkodik az expedíciójához, ami szerinte méltó lenne a szigetek felszabadulásának 30. évfordulójához.

Pollard azzal verte ki a biztosítékot, amikor kijelentette, hogy a vállalkozáshoz argentin régészeket is hívna, a projektről forgatott film pedig a televízióba is bekerülhetne. A háború helyszínei közül kiemelkedő szerepet kapna Mount Dumbledown, Mount Harriet és Ghoose Green, de górcső alá veszik a brit és az argentin állásokat is.

A javaslatokat megosztották a veteránokkal is. Voltak, akik felháborodtak a projekt hallatán, míg mások jó lehetőségnek tartják, hogy felhívják vele a figyelmet a konfliktus örökségére. A háborús hős és jótékonysági harcos, Simon Weston figyelmeztetett: az argentin tudósok bevonása nem aratott osztatlan sikert a dél-amerikaiak között, továbbá arra intette Pollardot, hogy a legnagyobb óvatossággal folytassa munkáját. A Battlefield Archeology igazgatója meg van róla győződve, hogy a falklandi háború átfogó elemzésének még nem jött el az ideje.

Pollard elmondta: „Hiszek abban, hogy a falklandiak megértik: igenis szükséges a csatatér régészeti rekonstrukciója. A harc a 20. század végén zajlott, de a század közepének harcászati technológiájával, s valószínűleg ez volt az utolsó hagyományos háború, amelyben a brit hadsereg részt vett.” Hozzátette: „Ha jól csináljuk, és összevetjük a régészeti eredményeket a beszámolókkal, a projekt sok mindent elárulhat a csatáról. Elszigeteltsége miatt hihetetlenül jól megőrződtek a leletek a szigeteken. Ez, továbbá az a tény, hogy a katonák még mindig köztünk vannak, ideális lehetőséget biztosít a projekt régészeti, történelmi és antropológiai oldalára nézve.”

Pollard tavasszal Buenos Airesbe utazik azzal a céllal, hogy ráüsse a pecsétet az argentinokkal való együttműködésre. „Nyilvánvaló, hogy potenciális nehézségeket rejt az argentinokkal való kooperáció, de azt hiszem, fontos, hogy megismerjük a történet mindkét oldalát” – mondta. „Nincs ezzel probléma, de az elszabadult lovat nehéz megállítani… Én csak azt tanácsolom Pollardnak, tegye a dolgát, de legyen nagyon óvatos! Az argentinok lehet, hogy máshogy fogadják, és a szigetlakók is nagyon érzékenyek a kérdést illetően” – ez már Weston véleménye.

A Dél-atlanti Medál 1982 Szövetség veterán szervezet ellenzi a projektet. Mike Bowles elnök elmondta: „Nem hiszem, hogy helyénvaló lenne ásatásokat végezni a falklandi konfliktus harcterein ilyen hamar az események után, különösen nem 2012-ben, a jubileumi évben, mikor sok veterán és a hősi halottak hozzátartozói visszamennek a szigetre, hogy emlékezzenek és leróják tiszteletüket az elesettek előtt.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
• Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt