Megemlékezés Londonban a háborús halottakról

A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja a kilenc évtizedre visszanyúló hagyomány alapján mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes.

Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt. Itt helyezte el koszorúját a 85 esztendős II. Erzsébet királynő, aki a brit hadsereg főparancsnoki tisztségét is betölti. Koszorúzott az uralkodó férje, a 90 éves Fülöp edinburghi herceg - aki a királyi haditengerészet tengernagyi rangját viseli, és a II. világháborúban aktív haditengerészeti szolgálatot teljesített -, valamint az uralkodói házaspár négy gyermeke is.

Közülük András yorki hercegnek szintén vannak közvetlen harci tapasztalatai: ő a Falkland-szigetekért Argentínával 1982-ben megvívott háborúban vett részt a királyi haditengerészet helikopterpilótájaként, és veszélyes bevetésekkel tett szert közmegbecsülésre. Elhelyezte koszorúját David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök, és Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője is.

Koszorúzott vasárnap a londoni emlékműnél Vilmos herceg, az uralkodó unokája, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a brit trón második számú várományosa. Vilmos a királyi légierő kutató-mentő helikopterpilótájaként szolgál, és jövőre a Falkland-szigeteken teljesít majd féléves szolgálatot.

Nem volt jelen a vasárnapi londoni megemlékezésen Vilmos öccse, Harry herceg, aki szintén a brit légierő helikopterpilótája, és jelenleg az Egyesült Államokban vesz részt kiképzésen. Harry három évvel ezelőtt - akkor még gyalogsági tisztként - aktív szolgálatot teljesített az afganisztáni fronton, és pilótakiképzésének végeztével szeretne visszatérni Afganisztánba, bár ezt a brit hadvezetésnek még engedélyeznie kell.

A Brit Birodalom az 1914-18-as "Nagy Háborúban" csaknem 9 millió katonát mozgósított. Közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült az I. világháború valamelyik csataterén. A BBC történelmi folyóirata, a havonta megjelenő History Magazine adatai szerint még a fegyverszünet napján, 1918. november 11-én is 863 brit, illetve gyarmati és szövetséges katona vesztette életét közvetlen fegyveres összecsapásokban vagy korábban elszenvedett sebesülések miatt.

A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nemcsak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek.

A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben. A II. világháború vége óta 1968 volt az egyetlen olyan év, amelyben a brit hadsereg nem szenvedett hadszíntéri emberveszteséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?