Szárazság okozhatta az egyiptomi Óbirodalom hanyatlását
2011. július 20. 08:40 MTI
Szárazság okozhatta az egyiptomi Óbirodalom hanyatlását 4200 évvel ezelőtt - vélik a walesi Aberystwyth Egyetem kutatói, akik a Kék-Nílusnak életet adó Tana-tó (Etiópia) üledékét vizsgálták.
Korábban
A kutatásról a Global and Planetary Change című folyóiratban jelent meg tanulmány. A tudósok azt vizsgálták, hogy miként változott a tó vízszintje az elmúlt tizenhétezer év során. A csapadékok mennyiségének változása különlegesen fontos a szubszaharai Afrikában (Fekete-Afrika), ahol a hosszan tartó szárazságoknak igen komoly gazdasági és társadalmi következményei vannak - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A térségben az éghajlatot az afrikai-ázsiai monszunok, valamint az úgynevezett trópusi konvergenciazónának (ITCZ/ Intertropical Convergence Zone) a mozgása befolyásolja. Ez az egyenlítő mentén húzódó alacsony nyomású, nem állandó zóna, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak, s rendszeres az erős zivatartevékenységgel kísért csapadék. A trópusi konvergenciazóna nagyjából egybeesik a hőmérsékleti egyenlítővel, de északra, illetve délre tolódik, az évszaktól függően, körülbelül 5 szélességi fokkal. A zóna az óceánok felett gyengén észlelhető, különösen a Doldrums (szélcsendzóna) néven ismert területeken.
"Az ITCZ szezonális elmozdulásai befolyásolják a monszun erősségét. Erősebb monszuntevékenység mellett pedig magasabb volt a tó vízszintje, s ez nyomon követhető a tó ősi üledékében. A Tana-tó különösen megfelel az ilyen vizsgálatok számára, hiszen igen közel van az ITCZ északi határához, így a trópusi konvergencia-zónának akár enyhe, déli irányba történő elmozdulása is kiolvasható a tó geológiai történetéből" - magyarázta Michael Marshall, a tanulmány vezető szerzője.
Az üledék vegyi és mágneses vizsgálata alapján következtethettek a tudósok a csapadékmennyiségre, a rétegek radiokarbonos kormeghatározásával pedig képesek voltak meghatározni, a szárazabb és csapadékosabb periódusokat.
Mint kiderült, egy különlegesen száraz periódus volt 4200 évvel ezelőtt. A Tana-tó üledékének tanúsága szerint ekkor csökkent a vízszint, s ezáltal a megszokottnál kisebb volt a Nílus áradása, amely kevesebb hordalékot terített szét a folyó deltavidékén. A régészeti leletekből kiolvasható, hogy ekkor az Óbirodalom már meggyengült, a szárazság pedig hozzájárulhatott a hanyatlásához.
"A Kék-Nílus a Fehér-Nílus mellett a Nílus legfontosabb forrása. Ráadásul a Kék-Nílus hozza a Nílus áradásakor a földeken szétterülő hordalék java részét. E termékeny földek biztosították Egyiptom gazdagságát, így a Nílus áradásának megváltozása alapjaiban rengethette meg a társadalmat" - hangsúlyozta Michael Marshall.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben 16:39
- Több mint fél évszázada eltűnt festmény került elő egy New York-i lakásból 14:01
- Kezdetben nem látott benne fantáziát a gyártó, mégis meghódította a világot a Monopoly 13:43
- A trianoni béke tárgyi lenyomatát őrző gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum 12:55
- Csaknem 16 millió forintot fizetett egy Beatles-rajongó az Abbey Road utcanévtáblájáért 12:07
- Ókeresztény katakombákat hoznak helyre és nyitnak meg Rómában 11:01
- Különleges tehetsége ellenére hátráltatta a sztálini rendszer az „orosz Szapphót” 10:27
- „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után 09:17
