Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában
2010. április 20. 18:11 MTI
Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában: az a nemzetközi genetikai vizsgálat, amelynek eredményeiről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számolnak be, árnyaltabbá teszi az állattenyésztés kialakulásáról alkotott képet.
Korábban
Amerikai, brit, kínai és svéd kutatók nagyszabású összehasonlító vizsgálat keretében igyekeznek feltérképezni, hogyan zajlott a sertések háziasítása és az állattenyésztés meghonosodása a világ különböző régióiban. A program részeként gyűjtöttek DNS-mintákat ősi sertéscsontokból Kínában, a Sárga-folyó környékén. Az eredményeket múzeumokban, vadászok magángyűjteményében őrzött 1500 "modernkori" egyed genetikai mintájával hasonlították össze.
A kutatók a kizárólag anyai ágon öröklődő úgynevezett mitokondriális DNS-t elemezték. Az összehasonlító vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a jelenkori ázsiai sertésállomány csupán néhány vaddisznófajtától származik. "A sertésállományban nyomon követhető kontinuitás egyben a kulturális folyamatosságra is utal: a helyi közösségek háziasították, majd tenyésztették a jószágot, nem pedig 'importból' elégítették ki hússzükségleteiket" - vélekedett Robert Wayne, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem evolúciós biológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.
Gregor Larson, a brit Durhami Egyetem evolúciós biológusa, a Patterns of East Asian pig domestication, migration, and turnover revealed by modern and ancient DNA című tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy a sertések háziasításának eredetét feltérképezve a kutatók nyomon követhetik az elmúlt évezredek népvándorlásait és a közösségek kulturális fejlődését is. Magyarázatul, hogy miért sertéseket vizsgálnak, Larson elmondta, hogy az ember ugyan elsőként a kutyát háziasította, ám az ebek száma igen csekély volt, így csontjaikra ritkán bukkannak kutatók. A táplálékul szolgáló sertéseket viszont nagy számban tenyésztették, ennél fogva csontjaik gyakorta kerülnek elő bőséges vizsgálati anyaggal szolgálva.
Az ősi emberi csontmaradványok DNS-vizsgálata pedig etikai problémát vet fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Folyószabályozást is irányított a múzeumalapító Széchényi Ferenc tegnap
- A barna kutya szenvedései alapozták meg az állavádelem ügyét tegnap
- Szent Lúcia inkább mártír lett, mint pogány férfi felesége tegnap
- Lezárták az országot és a telefonvonalakat is elvágták a lengyel szükségállapot alatt tegnap
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann tegnap
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 2024.12.12.
- A zenetörténelemre is hatással volt Esterházy II. Miklós 2024.12.12.
- Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból 2024.12.12.