1956 óta a legnagyobb spontán szervezett tömegmegmozdulás volt a falurombolások elleni tüntetés
2019. június 27. 12:40 MTI
31 éve, 1988. június 27-én zajlott Budapesten a román falurombolás elleni tiltakozásul tartott tüntetés. 1988. április 29-én Nicolae Ceausescu államfő, a Román Kommunista Párt (RKP) főtitkára az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén bejelentette, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. településszisztematizálási tervet, amelynek során "agráripari centrumokat" hoznak létre.
Korábban
A köznyelvben falurombolásként elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő. Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése.
Nagyságuk szerint a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba történő erőteljes kivándorlás miatt folyamatosan csökkent.
A tervezett településrendezés nyilvánvalóan e nemzetiségek szellemi hagyományai és közösségi tudata ellen is irányult, erősítve a román lakosság módszeres betelepítésével támogatott homogenizációs folyamatot. Mindez ellentétes volt a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányával és a helsinki záróokmánnyal, amelyeket Románia is aláírt.
Nicolae Ceausescu bejelentése után a román értelmiség egy része tiltakozott a pártvezetésnél. Közleményekben tájékoztatta a külföldet is, a nemzetközi közvélemény felfigyelt a tervekre, s Románia egyre nagyobb politikai nyomás alá került. Hevesen tiltakozott a falurombolás ellen Ausztria és az NSZK, s kiéleződött a magyar-román viszony is.
A magyarlakta településekről érkező riasztó hírek hatására tizenkét magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-re tüntetést szervezett a budapesti Hősök terén a romániai falurombolás ellen.
A szervezők között volt az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, a Klubtanács, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Széchenyi Kaszinó Hagyományőrző és Művelődési Társaság, a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Bibó István Szakkollégium, a Veres Péter Társaság, a Szabó Dezső Emlékbizottság, a Forráskör és az Erdély Művészetért Alapítvány, és támogatásáról biztosította őket a Független Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is.
A magyar belügyi szervek engedélyezték a tüntetést, de a budapesti rendőrség arra kérte a tüntetőket, hogy viselkedjenek felelősségteljesen, tartsák tiszteletben a külföldi nagykövetségek védettségét, és tegyenek eleget a nemzeti gyűlölet szítása elleni tilalomnak.
Június 27-én a transzparensekkel és nemzetiszínű zászlókkal felszerelkezett résztvevők este 6 órakor kezdtek gyülekezni a Hősök terén. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak neve szerepelt és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Ők lépték át a határt, hanem a határ lépte át Őket!", "Éljen a román-magyar barátság!".
A rendezők hangszóróval ismertették a programot, és többször felszólítottak mindenkit, hogy ne hagyja provokálni magát. Hét órakor a Himnusz éneklésével, hangszalagról közvetített harangzúgással kezdődött az ünnepség, majd Bubik István színművész felolvasta Csurka István beszédét, amely azt hangsúlyozta, hogy a tüntetés szándéka tiszta, nem a román nép, hanem Ceausescu politikája ellen irányul.
Csurka azt is javasolta, hogy a másnap összeülő Országgyűlés hozzon létre különbizottságot, amely az erdélyi problémákkal foglalkozik.
Ezután Nagy László ügyvéd, politikus felolvasta a román nagykövetnek címzett memorandum szövegét, amely kifejezésre juttatta a magyar nép aggodalmát a romániai falvak egy részének elpusztítását kimondó rendelet miatt.
A Szózat és a székely himnusz eléneklése után a tömeg gyertyákkal és fáklyákkal néma csendben vonult a Thököly úti román nagykövetség elé, és megpróbálták átadni a memorandumot, de a rendőrökkel körülvett követségen nem nyitottak ajtót.
Így a petíciót másnap postán juttatták el a címzetthez, továbbá négy nyelven valamennyi budapesti külképviselethez és a Bécsben ülésező Nemzetközi Emberi Jogi Konferenciához, valamint az ENSZ-hez is.
A tüntetők ezután fegyelmezetten visszavonultak a Hősök terére, ahol megkoszorúzták Szent István és Szent László szobrát, elénekelték a Himnuszt, meghallgatták Csurka István rövid záróbeszédét, és fél tizenegykor szétoszlott a tömeg.
A hivatalos jelentések szerint mintegy harmincezer - egyes beszámolók szerint százezer - ember vett részt a tüntetésen, amely 1956 óta a legnagyobb spontán szerveződött tömegmegmozdulás volt Magyarországon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.