Zarándokútként használhatták a titokzatos Nazca-vonalakat
2015. május 6. 08:31
Egy új kutatás szerint zarándokútvonalként használták a perui sivatagba vájt Nazca-vonalakat, amelyek egy ősi templomhoz vezették a hívőket, s amelyeket két különböző kultúra hozott létre.
Korábban
A Nazc-vonalak a perui fővárostól, Limától 400 kilométerre délre, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon láthatók. A gigantikus mértani alakzatok, monumentális állatfigurák és nyílegyenes vonalak közös jellemzője, hogy egyetlen, önmagát sehol nem metsző vonalból állnak. Az ábrákat valószínűleg a nazca indiánok készítették, akik az inka birodalom felemelkedése előtti Peru egyes területeit lakták. Az állat-, ember- és istenábrázolások, növények, geometrikus minták azonos módon készültek: a talajról lekaparták a felszíni vörös kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet.
A kutatók a Nazca-kultúra korszakára (i.e. 200- i.sz. 650) datálják a rajzokat, a meghatározás a radiokarbon (C-14) vizsgálatokon, illetve a geoglifáknak a Nazca-kultúra kerámiaedényein található festett ábrázolásokkal való összevetésén alapul. A geoglifákat 1926-ban Mejía Xesspe perui régész fedezte fel, aki a vonalakat vallási és kultikus utaknak tartotta. Azóta a rajzok készítésének okaival kapcsolatban számos elképzelés és spekuláció született, ám a tudományos megközelítések jelentős része szerint csillagászati és naptári szempontok állhattak létrehozásuk hátterében. A Nazca-vonalakat az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára.
Egy új kutatás szerint azonban zarándokútvonalként használhatták a vonalakat, amelyek egy ősi szakrális helyhez vezették a hívőket, ám később - a vonalak találkozási pontjánál elhelyezett kerámiacserepek megsemmisítését követően - a geoglifák szerepe megváltozott, hangzott el az Amerikai Régészeti Társaság április 16-i éves, San Franciscó-i tanácskozásán, ahol az is kiderült, hogy a vonalakat legalább két különböző, a fennsíkon élt népcsoport készítette.
Az utóbbi években a japán Yamagata Egyetem tudósai mintegy 100 geoglifát, illetve a vonalak találkozási pontján rengeteg kerámiatöredéket fedeztek fel. Maszato Szakaj japán kutató és kollégái alapos, a vonalak elhelyezkedését és stílusát érintő elemzésnek vetették alá az újonnan megtalált vonalakat, majd megállapították, hogy nagyjából négy különböző geoglifa tartozik egybe, amelyek egy-egy ceremoniális útvonal mentén egy hatalmas pre-inka templomkomplexum, Cahuachi felé vezettek. A régészeti leletek, illetve az eddig ismert templomok és piramisok mind-mind arra utalnak, hogy Cahuachi hajdanán vallási központ volt, ahol a zarándokok áldozati ajándékaikat vitték.
A geoglifák egyik, a szakrális hely felé vezető vezető csoportját az El Ingenio-völgyben találták meg, az alakzatok másik csoportja pedig főként a Nazca-völgyben fekszik, és más irányból mutat Cahuachi felé. Létezik egy harmadik csoport, ennek alakzatai a Nazca-fennsíkon helyezkednek el és vélhetően a két kultúra találkozásának eredményeként születtek meg. A geoglifák rendeltetése időről-időről változott, vélekednek a japán kutatók, akik szerint az El Ingenio-völgy környékén talált csoportot az i. sz. 200-ig tartó, ún. formatív kor alatt készítették, a Nazca-völgyi alakzatok pedig az i. sz. 450-ig tartó korai Nazca-kultúra idején jöttek létre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.