Veszedelmes lett volna Buda helyett Bécs felé indulni 1849 tavaszán
2023. április 27. 09:05 Csernus Szilveszter
Korábban
A második szakasz
Bár az osztrák fősereget nem sikerült megsemmisíteni, az isaszegi csata másnapján már a gödöllői Grassalkovich-kastélyban összeülő haditanács ismét merész tervvel állt elő. A hadvezérek az április első hetében végrehajtott manőver megismétlését határozták el. Mivel a megvert osztrák főerők Pesten és Budán állomásoztak, úgy vélték, hogy a Dunakanyar megkerülésével és a december óta császári ostromgyűrűben sínylődő Komárom felmentésével bekerítésük megvalósítható.
Ám ehhez a megkerülő erőknek már jóval nagyobb utat kellett megtenniük, átkelve az Ipolyon és a Garamon. Ráadásul a Pestnél állomásozó seregnek osztrák visszavonulás esetén is a rohamtempóban megerősített budai vár állta volna útját. De ezúttal nem volt akkora kockázata a hadjáratnak, mint az egri tervek esetében: amennyiben a császári sereg elkerüli a kelepcét, akkor is kénytelen Pest-Budát magára hagyni.
A honvédsereg nekilátott, hogy másodszorra kísérelje meg hátba támadni és megsemmisíteni a császári erőket: a tavaszi hadjárat második szakasza ezzel kezdetét vette. A gödöllői terveknek megfelelően most Aulich megerősített II. hadteste alkotta az "ál-főerőket", amelynek azt a szerepet szánta a vezérkar, hogy a főváros körül tartsa Windisch-Grätzet, míg az I., III. és VII. hadtest hajtotta végre a megkerülést a Duna bal, azaz keleti és északi partja mentén.
Az észak felé masírozó Damjanichék először Vácott ütköztek akadályba. Az április 10-én zajló csatában a főszerep a szegedi 3. „fehértollas” honvédzászlóaljnak és a lengyel légiónak jutott – feladatuk a Gombás-patak hídjának rohammal való elfoglalása volt. A városi kézitusában az ellenség tábornoka, Christian Götz is elesett, akit később katonai tiszteletadással temettek el – koporsóját a szegedi fehértollasok vitték. Amíg Vácott dörögtek az ágyúk, Aulich sikeres pesti látszattámadással zavarta össze a császári vezérkart.
Április 12-én a császár leváltotta a tétovázó Windisch-Grätzet, helyét Ludwig von Welden táborszernagy vette át. Amíg a honvédsereg rohamtempóban közeledett Komárom felé, a tavaszi hadjárat elérte politikai csúcspontját: 14-én a Debrecenben ülésező országgyűlés kimondta a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását és kormányzó-elnökké választotta Kossuth Lajost.
Aulich eközben kiválóan demonstrált Pest térségében, de hosszú távon nem lehetett tévhitben tartani az ellenséget. A Függetlenségi Nyilatkozat kiadásának napján, április 19-én a szabadságharc talán legnagyobb győzelmét aratta a Garamon átkelő honvédsereg. A Nagysallónál (ma: Tekovské Lužany, Szlovákia) Damjanichékra támadó, nyugati erősítésként érkező új osztrák hadosztály nem tudta útját állni a lehengerlő lendületben lévő honvédseregnek.
A fényes nagysallói győzelem mellett egy felderítő akció is világossá tette Welden számára, hogy nem a Pest előtti, hanem a Komárom felé tartó erő a fősereg, így elrendelte Pest kiürítését és Győrre helyezte át főhadiszállását, a csoportosítás körzetének pedig Győr-Pozsony térségét jelölte ki, míg Jelačićot délnek küldte egy hadtestnyi erővel. Két nappal később zúzta szét Görgey a Komáromot északról záró ostromgyűrűt, amivel a Duna mögé szorította az osztrák sereget.
Április 25-én a tavaszi hadjárat elérte egyik kitűzött célját, amikor Aulich Lajos honvédjei élén bevonult a császáriak által kiürített Pestre. A fővárosiak örömét azonban beárnyékolta, hogy Buda ormain még a császári zászló lengett és az onnan a pesti síkra szegeződő ágyúk fenyegetően hatottak a lakosokra. Eközben a hadjárat megvalósította másik fontos célját is: a nagyjából egyenlő erőkkel megvívott komáromi csata második szakaszában a honvédsereg a déli ostromgyűrűt is szétverte, így a Habsburg Birodalom legerősebb várrendszere továbbra is magyar kézen maradhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét 16:05
- A kisantant létrejötte összekovácsolta a világháború veszteseit 15:05
- Egész nyáron változatos programokkal várják a látogatókat a Benczúr Kerti Estéken 13:20
- Rippl-Rónai József és Vaszary János képeit is megcsodálhatjuk a BTM új időszaki kiállításán 11:20
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit 09:05
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek tegnap
- Keleti Éva közel hetvenéves munkásságát felölelő kiállítás nyílt Bécsben tegnap