Újra előbukkantak az első Tisza-híd cölöpmaradványai
2015. augusztus 11. 17:00 MTI
Újra előbukkantak Szolnoknál az 1562-ben épült török kori fahíd cölöpmaradványai a Tisza alacsony vízállásának köszönhetően, így újabb kutatásokat végezhetnek a szakemberek.
Korábban
Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze kedden az MTI-nek elmondta, hogy a török kori építmény az ország első állandó Tisza-hídja volt. A cölöphíd a bal part közelében, a jelenlegi közúti Tisza-hídtól keleti irányba mintegy hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben feküdt - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a facölöpök - már amennyire a vízben megállapítható volt - kivétel nélkül a tölgyfa természetes, hengeres formáját mutatták, tehát megmunkálatlanok. Hozzátette: a folyóban lévő részük kifejezetten jó megtartású, igen kemény állagú, ezzel szemben a vízből kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotú, szétnyílt és töredezett, ez utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy nem ez az első alkalom, hogy felső részük szárazra került.
Kertész Róbert elmondta: a debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök irányításával kijavították.
Kertész Róbert elmondta, hogy augusztus 14-én, pénteken újabb kutatás zajlik a területen, amelynek célja - a hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével - a cölöphíd háromdimenziós modelljének elkészítése. A kutatást a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai végzik a szolnoki szakaszmérnökség támogatásával.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) adatai szerint kedden Szolnoknál mínusz 273 centiméteres a Tisza vízállása, amely nem sokkal marad el a 2003-ban mért mínusz 279 centiméteres negatív rekordtól. A fahidat akkor, a 2003. augusztusi rendkívül alacsony vízállásnál fedezte fel egy szolnoki lakos.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től 19:05
- Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit 15:05
- A színpadon és a mozivásznon egyaránt maradandót alkotott Básti Lajos 12:20
- 38 méter magas hullámokat is keltett a cunami Sanriku partvidékén 10:35
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói tegnap
- Burr és Hamilton: párbajjal zárta le vitáját a két amerikai politikus tegnap
- Néró császárról szóló regényének köszönhetően lett világhírű Henryk Sienkiewicz tegnap
- Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt tegnap