Új megvilágításba kerülhet a maja civilizáció hanyatlása

2015. július 20. 08:29

A maják az erdős környezet tudatos átalakítása révén még azután is hatalmas népességet voltak képesek ellátni, hogy civilizációjuk a 8-9. században hanyatlásnak indult – állítja Anabel Ford amerikai kutató. A szakértő már évek óta szembemegy a régészek többsége által hangoztatott elmélettel, miszerint a maja birodalom hanyatlása a túlnépesedés és a túlzott erdőirtás hatására, súlyos aszályok és egy jelentős klímaváltozás közepette következett be. 

Maja erdőkert

A kutató szerint a maják valójában nem végeztek nagyszabású erdőirtásokat. Érvelését a maja mezőgazdasági kultúra egyik meghatározó eleme, az ún. milpa-ciklus több éves tanulmányozására alapozza. A milpa-ciklus (a szó nagyjából annyit tesz: „a földekre”) egy részletesen kidolgozott agrárerdészeti és mezőgazdasági módszertan segítségével fenntartható, a biodiverzivitást is szem előtt tartó, elsősorban a kistermelőkre támaszkodó, a helyi flóra és fauna által teremtett lehetőségeket maximálisan kihasználó gazdálkodást tett lehetővé. 

A preklasszikus maja kor előtti időktől alkalmazott módszer segítségével a maják a zárt lombozatú erdőkből nyitott területeket, ún. erdőkerteket alakítottak ki. Az erdős részeket egynyári növények termesztésére alkalmas termőterületté, majd gyümölcsöskertté, végül pedig ismét zárt lombozatú erdős területté alakították át. „A hasonló időszakban Európában kialakuló mezőgazdasági rendszerrel ellentétben a területeket sohasem hagyták megműveletlenül, még akkor sem, ha éppen erdő borította őket” – mondta el Ford. A kutató állításait Guatemalában, Mexikóban, és Belize-ben – többek között a belize-i-guatemalai határon fekvő El Pilar maja városban – gyűjtött régészeti, paleokörnyezeti, mezőgazdasági, botanikai, ökológiai, néprajzi és történelmi adatokra alapozza.

A maják a milpa-ciklus segítségével az erdős környezetet az élelmiszerellátás, gyógyhatású és egyéb készítmények termelése szempontjából, valamint biztonsági megfontolások tekintetében hasznos, az egyre növekvő népesség fenntartására alkalmas területté alakították át. Bár a maja erdőkre a legtöbben mint vad, érintetlen dzsungelre gondolnak, valójában a maja emberek által megalkotott „emlékmű.” A maják tehát – nagyon is tudatosan – maguk hozták létre dzsungeleiket. 

A kutató szerint (aki Roland Nigh-jal közösen könyvet is írt a témáról) a milpa-ciklusnak kulcsszerepe volt abban, hogy a maja civilizáció még a klasszikus korszak után is hosszú ideig fennmaradt. „Politikai krízisek idején a maja lakosság jelentős része – az elit központokat elhagyva – az erdőkertekbe vonult vissza” – vonták le munkájukban a végső következtetést a régészek.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma