„Túzokért cserébe rénszarvast” – a fővárosi állatkert első állatai 

A tervezett pesti állatkert 1862-ben felvetett ötletét az „Állatkerti Részvénytársulat” karolta fel. A részvénytársulat ugyan már 1864-ben megalakulhatott a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával, szabályzatot azonban csak 1865-ben kapott.

A részvénytársulat tagjai 50 forintos részvények által biztosították a társaság tőkéjét, amelyeket négy részletben (10–10–15–15 forint) fizettek be. A részvényesek számára ingyenes belépést biztosítottak: két részvény birtokosa saját maga, míg öt részvény birtokosa egész családjával együtt ingyenesen látogathatta a létesítményt. Annak, aki csupán egy részvényt vásárolt, az éves belépti díj felét kellett megfizetnie. Az állandó belépésre jogosító jegyeket az állatkert megnyitását követően a részvények bemutatása mellett a társaság Dorottya utcai irodájában lehetett átvenni. A társulat részvényesei – az általános felbuzdulás ellenére – lassan szaporodtak. 1866 tavaszán még maga Deák Ferenc is a részvényesek sorába lépett.

Az építkezéseket 1866 folyamán kezdték csak meg, ezek elhúzódása miatt halasztották el a megnyitási ünnepséget kétszer is: a Vasárnapi Újság híradása szerint a július 1-jei után, az augusztus 2-i nyitás is meghiúsult. Miután elkészültek a ketrecek, kifutók, medencék és ólak, csak akkor lehetett az állatokat újabb helyükre szállítani. Az elsőként bemutatandó állatokat így főként ugyanebben az évben szerezték be, a legkülönfélébb forrásokból.

Az állatállomány jelentős mennyisége adományozás, ajándékozás útján került be az állatkertbe, például bivalyok, aranyhalak, különféle madarak, de felhívásokat is intéztek a lakossághoz: 1866-ban egy pár fehér dámvadnak, fácánoknak és egy pár fehér pávának örültek volna, és kiváltképpen darvakat, szárcsákat, túzokokat, gémeket és baglyokat fogadtak örömmel. Ezeket ugyanis csereként ajánlották volna fel külföldi állatkerteknek, ha nagyobb létszám gyűlik belőlük össze. Az állatkert számára felajánlás érkezett még egy parasztasszonytól is, aki hat gyöngytyúktojást ajándékozott oda. Ugyan ezeket nem tudták felhasználni, de mindenképpen jól példázza, hogy az úri társaságon kívül mások is tudomást szereztek az állatkert létesítéséről, és örömmel vállaltak benne részt.

A Pesten bemutatott állatállomány egy jelentős része a bécsi állatkerti részvénytársaság tulajdonából került Pestre. E hasonló célú társaság az állatkertjét a bécsi Práter területén alakította ki, és nyitotta meg 1863-ban. A társaság a magas költségek és kiadások miatt azonban csődbe ment, és ez a bécsi állatkert 1866. szeptember 1-jén bezárta kapuit, az állatokat pedig árverésre bocsátották. Egy részüket egy évi tartásra felajánlották ugyan a pesti társaságnak, de ezt nem fogadták el. Xantus János az árverésen 73 ritka példányt vásárolt, így Pestre jávai törpe szarvasok, emu, egy pár afrikai daru, kenguru és papagájok érkeztek. A szállítás rögtön felfordulást is okozott, mivel egy zöld papagáj kirepült a kalitkájából, és az állatszállítókat követők hangoskodásától megriadva, a háztetőkre menekült. A bezárt bécsi állatkerttől később is „örököltek” állatokat. Az osztrák konzul Kubából néhány galambpárt a „fennálló bécsi állatkert” számára elküldött az amerikai követséghez Bécsbe. A követség a bécsi állatkert „természetes örökösének”, a pestinek továbbította a madarakat.

Az állatok egy részét vásárlás útján szerezték be, folyamatosan növelve az állományt. Hamburgból például egy makákó, egy kenguru, páviánok, valamint különféle madarak: sasok, hattyúk és vizimadarak érkeztek. Magyarországi túzokokért cserébe egy pár rénszarvast, 12 majmot és két alligátort kaptak Hamburgból.

A részvénytársaság az állatállományt a császári-királyi vadas- és állatkertekből is bővítette. A tárgyalás során fontos szerep jutott a bécsi császári-királyi főudvarmesteri hivatalnak is, mivel ez a hivatal felügyelte legfelsőbb szinten az udvari kastélyokat és az azokhoz tartozó kerteket, köztük azok állatállományát. A 34 kiválasztott állatot I. Ferenc József császár ajándékozta a pesti állatkertnek a schönbrunni állatkert állatai közül. Ezeket 1866 júniusában már Pestre szállították.

Az 1866 augusztusi megnyitását követően, a dualizmus évtizedeiben is folyamatosan gyarapodott az állatkert állománya. A fenntartás és a bővítés költségeit ekkor azonban már nem kizárólag az alapító részvénytársaság, hanem egyre nagyobb mértékben a fővárosi önkormányzat vállalta magára. Végül 1907-ben ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter felszámolta az ekkor már Állat- és Növényhonosító Társaság néven működő szervezetet és az állatkert tulajdonjoga Budapest városához került.

Kulcsár Krisztina teljes cikkét a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán olvashatják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike