Oroszlán mentette meg az állatkertek atyját egy tigristámadás során

2016. április 14. 10:14 MTI

Százhárom éve, 1913. április 14-én halt meg Carl Hagenbeck német állatkereskedő, állatidomár, az első modern állatkert megépítője. Hagenbeck közben arról álmodott, hogy az állatokat ketrecek, rácsok és kordonok nélkül, természetes élőhelyüket idéző, szabad kifutókon mutassa be. Szakmai körökben megmosolygott elképzeléseit az 1890-es években az első panorámakiállítás létrehozásával váltotta valóra. Az Északi Panoráma bemutatóján az állatokat három szinten helyezte el: alul egy medencében fókák és rozmárok úszkáltak, középen rénszarvasok legelésztek, míg a fölső szinten jegesmedvék cammogtak. A szinteket elválasztó árkokat elrejtette, így az állatokat a lenyűgözött közönség egy közös tájban látta.

Carl Hagenbeck német állatkereskedő, állatidomár

Hagenbeck 1844. június 10-én született Hamburgban egy halkereskedő fiaként. Apja egzotikus állatok adásvételével egészítette ki jövedelmét, sőt idővel ez lett fő foglalkozása, az 1870-es évekre Európa egyik vezető egzotikusállat-kereskedőjévé vált.

Szenvedélye magával ragadta fiát is, aki 1874-ben elhagyta a szülői házat, hogy "vadakat", állatokat és bennszülötteket gyűjtsön a világ minden tájáról. Szerzeményei bemutatására Hamburgban - ahol már működött hasonló intézmény - saját állatkertet nyitott. Etnológiai bemutatóin a természeti népeket (köztük szamoaiakat, számikat, núbiaiakat, inuitokat) eredeti környezetükkel - használati tárgyaikkal, fegyvereikkel, állataikkal - körülvéve tekinthették meg a látogatók. Állat- és emberbemutatóit Európa nagyvárosaiba és az Egyesült Államokba is elvitte, núbiai kiállítására Párizsban, Londonban és Berlinben is tódultak a nézők.

1887-ben megalapította a Hagenbeck-cirkuszt, amely az 1893-as chicagói és az 1904-es St. Louis-i világkiállítások nagy attrakciója lett. Gyűjteményében nagyvadak és hüllők is helyet kaptak, sok állatot mutatványokra is betanított. Állatidomárként akkoriban újszerű módszerekkel dolgozott, megfélemlítés helyett jutalmazással ösztönözte munkára az állatokat. Cirkusza 1907-ben egyesült az amerikai Benjamin Wallace csoportjával és Hagenbeck-Wallace Cirkusz néven 1938-ig működött.

Carl Hagenbeck

Hagenbeck közben arról álmodott, hogy az állatokat ketrecek, rácsok és kordonok nélkül, természetes élőhelyüket idéző, szabad kifutókon mutassa be. Szakmai körökben megmosolygott elképzeléseit az 1890-es években az első panorámakiállítás létrehozásával váltotta valóra. Az Északi Panoráma bemutatóján az állatokat három szinten helyezte el: alul egy medencében fókák és rozmárok úszkáltak, középen rénszarvasok legelésztek, míg a fölső szinten jegesmedvék cammogtak. A szinteket elválasztó árkokat elrejtette, így az állatokat a lenyűgözött közönség egy közös tájban látta. Hagenbeck a sikert arató ötletet 1896-ban szabadalmaztatta. 1900-ban állatnemesítéssel is megpróbálkozott, a nőstény oroszlán és bengáli tigris keresztezéséből származó hibridállatot kétmillió dollárért adta el Bisiano Mazinho portugál zoológusnak.

Hagenbeck különleges képességeit hazája szolgálatába is állította, 1905-ben ezer tevét fogott be a német birodalom afrikai gyarmatain való használatra. Kalandjait, állatbefogó és -idomító módszereit 1908-ban kiadott Vadállatok és emberek című könyvében adta közre. Gyűjteménye időközben kinőtte hamburgi állatkertjét, ezért 1907. május 7-én a városhoz közeli Stellingenben új állatkertet nyitott, amelynek kiállítótereit a panoráma bemutatórendszer szerint alakította ki.

Cirkuszi tapasztalataira hagyatkozva megbecsülte az egyes állatfajok távol-, illetve magasugró képességét, és ez alapján a szükséges méretű vizes vagy száraz árkokkal választotta el egymástól őket és a látogatókat. A különböző állatfajok csoportos bemutatásával forradalmasította az állatkertek addigi kiállítási koncepcióját és elrendezési szerkezetét, az állatkertek ezután az ő elképzeléseit követve építette meg kifutóit. Új típusú állatkertjét, amely ma a család tulajdonában van, 1909-ben maga II. Vilmos császár is felkereste.

Hagenbecket 1911-ben felkérték a római állatkert megtervezésére. 1913-ban saját állatkertjében megépítette az első sziklás majombemutatót, az általa állatparadicsomnak nevezett, 4,9 méteres árokkal körülvett mesterséges sziklán közel 200 galléros pávián lakott. Carl Hagenbeck 68 éves korában halt meg szülővárosában, az ohlsdorfi temetőben nyugszik. A sírján fekvő bronzoroszlánt az életét egy tigristámadás során megmentő kedvenc állatáról mintázták.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Carl Hagenbeck
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma