Titkos főúri szervezkedéstől a vérpadig – a Wesselényi-összeesküvés

2016. április 5. 08:31 MTI

Háromszázötven éve, 1666. április 5-én írta alá a Besztercebánya melletti Stubnyán gróf Wesselényi Ferenc nádor és gróf Zrínyi Péter horvát bán politikai szövetséglevelét, amely a Wesselényi-összeesküvés néven ismert rendi szervezkedés kibontakozásához vezetett.

Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben
Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben

A magyar történelem talán legszervezetlenebb szervezkedésének közvetlen kiváltó oka az 1664. évi vasvári béke volt, amely a győztes szentgotthárdi csata után még növelte is a török hódítás területét. Mindez csak tetézte a magyar rendek évtizedek során felhalmozódott sérelmeit, és a Habsburgok politikájával szembefordult főurakban immár komolyan felmerült a nemzeti király megválasztásának gondolata. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós sugalmazására még 1664-ben puhatolódzó tárgyalások kezdődtek a habsburgok legnagyobb ellenfelével, XIV. Lajos francia királlyal. Zrínyi 1664 végén meghalt, ezután a szervezkedés élére Wesselényi Ferenc nádor állt, aki 1666 áprilisában Stubnyán írt alá szövetséglevelet (confoederatio) Zrínyi öccsével, Zrínyi Péter horvát bánnal. Júliusban hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró, később csatlakozott Frangepán Ferenc is. A szervezkedés első gyűlését, amelyen a vármegyei nemesség és Apafi Mihály erdélyi fejedelem képviselői is jelen voltak, 1666 augusztusában Murány várában tartották.

A bécsi francia nagykövetnek 1665-ben eljuttatott első levél reális javaslatok mellett számtalan ködös elképzelést fogalmazott meg, többek között Lipót császár elfogásának és megzsarolásának ötletét is, így a franciák nem tekintették tárgyalási alapnak. Miután Versailles-ban az újabb tervezetekre is kitérő választ adtak, és az 1667-es flandriai háború számukra kedvezően alakult, "ejtették" is a magyar szövetség tervét. A világos célokat ki nem tűző, állandóan vitatkozó, marakodó és kalandos terveket szövögető főurak ezután a Habsburgok másik nagy ellenfele, az isztambuli Porta felé tájékozódtak, és 1668-ra eljutottak a felkelés tervéig.

Ekkorra azonban szinte minden ellenük fordult: a tekintélyes és köztiszteletnek örvendő Wesselényi 1667-ben meghalt, a franciák és osztrákok kiegyeztek, a Velencével háborúskodó török nem akarta a vasvári békét kockára tenni. A résztvevők vallási ellentéteik és személyes ambícióik miatt jobbára egymással huzakodtak, a felkelés a szerencsétlen véletlenek összejátszása miatt hamvába holt. A nádori tisztségre pályázó Nádasdy beárulta társait Bécsben, nem sokkal később Wesselényi özvegye a terveket teljesen felfedő iratokat juttatott el az udvarnak. Zrínyi és Nádasdy ezután - a felelősséget a másikra hárítva - mindent bevallott a császárnak, aki színleg megkegyelmezett nekik.

Zrínyi és Nádasdy - bár tudták, hogy figyelik őket - újrakezdték a szervezkedést, amelynek 1669-ben megnyerték I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelmet is. A meggondolatlan és heves összeesküvők a kedvezőtlen külpolitikai helyzetben, teljesen alaptalanul török támogatásban reménykedve 1670 áprilisának elején megindították a felkelést. Zrínyi és Frangepán horvátországi próbálkozását napok alatt elfojtották a császári hadak, ezután a két főúr a császári kegyelemben bízva Bécsbe indult. A hír hallatán a Felső-Magyarországon kisebb sikereket elért Rákóczi is letette a fegyvert.

A harcok elcsitulása után következett a megtorlás. A bécsi udvar az alkalmat a mindig üres államkincstár feltöltése mellett a "fékezhetetlen és lázadó" magyar nemzet megzabolázására is felhasználta. Ép bőrrel csak Rákóczi menekült meg, mert anyja, a katolicizmus terjesztésében érdemeket szerzett Báthory Zsófia hatalmas summával elérte felmentését. Zrínyi, Frangepán és Nádasdy viszont - jóllehet ügyükben a rendi országgyűlés lett volna illetékes - osztrák különbíróság elé került, amely mindhármukat fej- és jószágvesztésre ítélte. 1671. április 30-án reggel mindhármukat kivégezték, Zrínyi és Frangepán feje Bécsújhelyen, Nádasdyé Bécsben hullott a porba; Lipót kegyként a jobb kéz levágását elengedte.

A vizsgálat során 221 embert idéztek meg, 154 ügyét tárgyalták végig és 13 halálos ítéletet hoztak, de csak egyet hajtottak végre. A vádlottak többsége a katolikus hitre való áttéréssel, súlyos várfogsággal, magas pénzösszeggel váltotta meg életét. A Wesselényi-összeesküvés a Habsburg-ellenes magyar történelmi mitológia részévé vált, Zrínyi és Frangepán emlékét Horvátországban utcák és bankjegyek is őrzik.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma