Termékenységi isten lehet a törökországi szentélynél talált ősi sztélén
2014. november 13. 08:59
Egyedülálló római kori sztélét találtak német régészek egy törökországi szentély ásatásakor. Az előzetes vizsgálatok szerint a másfél méter magas, bazaltból faragott kőtábla egy szentély támfalán helyezkedett el, de hogy pontosan kit ábrázol, azt egyelőre nem lehet tudni.
Korábban
Engelbert Winter ásatásvezető és Michael Blömer régész szerint a sztélé feltehetően egy termékenységi istenséget ábrázol. A leletet Jupiter Dolichenus isten ókori szentélyének helyén, a délkelet-törökországi Dülük (Doliche) városa mellett tárták fel. "A rajta látható ábrázolás fantasztikus állapotban maradt fenn. Általa kivételes lehetőségünk nyílik betekinteni a rómaiak hitvilágába, illetve megfigyelni a közel-keletei ősi tradíciók továbbélését" - fejtették ki a régészek.
A 2014-es ásatási szezonban mintegy hatvan régész közreműködésével az elmúlt kétezer évből tártak fel értékes leletanyagot a régészek. Így előkerült a település vaskori szentélyének egy faldarabja, vagy a római istenség, Jupiter Dolichenus templomának maradványai. Jupiter Dolichenust eredetileg Hadad vagy Teshab néven imádták, s az i.sz. 2. század elején harcos karaktere miatt lett népszerű Rómában. Szentélye Gaziantep mellett, a Dülük Baba Tepesi nevű hegyen, 1200 méter magason áll.
Az archeológusok a sztélét az ősi szentély helyén a korai középkorban épült keresztény kolostor romjai között találták meg. "A bazaltsztélén egy szakállás isten emelkedik ki a kehelylevélből. Hosszú szára egy kévéből jön ki, amit csillagmotívumok díszítenek. A kéve két oldalán egy hosszú szarv és egy fa látható, amiket az isten kezével megragad. Az ábrázolás motívumai azt sugallják, hogy egy termékenységi isten lehet" - fejtegeti Blömer, hozzátéve, hogy bizonyos ikonográfiai elemek, mint a szakáll kompozíciója vagy a kezek elhelyezése, az i.e. 1. évezredből ismert képi ábrázolásmóddal állnak rokonságban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 18:05
- Az Ermitázs volt az uralkodók közötti „műkincsháború” győztese 16:05
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit 15:05
- Fölényesen győzött a Kisgazdapárt a világháború utáni első választáson 14:20
- Házilag készült hangszeren játszott pályafutása elején Szörényi Szabolcs 12:20
- Már bombák robbantak rajta, de még járt a forgalom a Margit hídon 11:20
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére 09:50
- Kalandfilmbe illő módon fedezték fel Tutanhamon sírját 08:20
