Szulejmán síremlékének helyszínét találhatták meg Szigetváron
2015. szeptember 7. 09:50 MTI
Jó esély van rá, hogy I. Szulejmán türbéjének lehetséges helyszínét találták meg kutatók Szigetváron a közelmúltban - mondta a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója az MTI érdeklődésére pénteken.
Korábban
Pap Norbert hangsúlyozta: zsibóki-turbéki szőlőhegyen elvégzett geofizikai vizsgálatok eredményei "rendkívüli derülátásra adnak okot". Hozzátette ugyanakkor, hogy bár optimisták a szeptember végén kezdődő ásatásokkal kapcsolatban, jóslásokba nem kíván bocsátkozni arról, megtalálják-e az uralkodó síremlékét. Utalt rá, hogy a geofizikai vizsgálatok a két évvel ezelőtt megtalált, az írásos emlékekben Turbéknak nevezett, a türbéhez köthető középkori település lehetséges épületeinek, védelmi árkainak azonosítására, pontos helyük meghatározására irányultak.
Közölte, a munka megkezdése előtt a türbét illetően 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez később kettőre, majd egyre szűkült. A szőlőhegynél árokrendszerre, derviskolostrohoz hasonló épületre és egy harmadik ingatlanra, feltehetően katonai barakk maradványaira bukkantak. Ma azt feltételezik, a korabeli források által jelölt, s általuk keresett épületcsoportot találták meg. Szigetváron 2013 őszén jelentették be, hogy a Pap Norbert vezette, történészekből, geográfusokból, művészettörténészekből és régészekből álló kutatócsoport egy eddig ismeretlen oszmán kori település maradványaira bukkant Szigetvár közelében a szultáni türbe utáni kereséskor.
A Szigetvárnál elhunyt szultán síremlékének megtalálására irányuló kutatások támogatásáról és a helyi törökkori műemlékek felújításáról 2012 őszén állapodott meg a város a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökséggel. Törökország a türbe keresését 50 ezer euróval (mintegy 15 millió forinttal), a török ház helyreállítását 70 ezer euróval, a Szulejmán szultán dzsámi rekonstrukcióját pedig 2 millió euróval segítette. A csoport az új módszerekkel folytatott kutatás keretében fellelt írásos emlékek, geofizikai mérések, első fokon elvégzett régészeti munkák által mutatott összkép alapján a türbéhez kapcsolódó komplett várost, Turbékot találta meg. Pap Norbert akkor azt mondta: Szulejmán türbéje még nem került elő, de a város megtalálásának köszönhetően közelebb kerültek hozzá. A türbe helyének pontos meghatározásához pedig további vizsgálatokra van szükség.
Hangsúlyozta, hogy az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost ez idáig senki sem talált a hódoltság kori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető, más indok nem képzelhető el. Ha feltárjuk, még ennél is többet fogunk tudni - mutatott rá. Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek.
A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmény épült. Az így létrejövő Turbék települést balkáni török kerámiát használó népesség lakta, a kutatók elszórtan luxuscikkekre utaló nyomokat és ezüst éremleletet is találtak. A munkálatok 2016 őszéig élvezik Törökország támogatását, de magyar vezetők is jelezték már szándékukat a szükséges források előteremtéséhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje 09:05
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
- Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Hírhedten elviselhetetlen anyósok a történelemből tegnap
- Törökország a régészek paradicsoma tegnap
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése tegnap
- A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek tegnap
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 2025.01.20.