Szenzációs felfedezés írhatja át a kínai agyaghadsereg történetét

2016. október 12. 13:24

Az első, Csin si Huang-ti sírját védő agyagkatonák felfedezése óta eltelt több mint 40 évben a régészek egy teljes, élethű hadsereget tártak fel a Hszien városa közelében található lelőhelyen. A híres sírkomplexumban talált legújabb leletek külföldi hatásra engednek következtetni. 

Új felfedezés írhatja át a kínai agyaghadsereg történetét

A bizonyítékok alapján úgy tűnik, nyugati felfedezők már 1500 évvel korábban letelepedtek Kínában, mint a kutatók korábban gondolták: a terrakotta hadsereg megalkotásában görögök segíthettek – olvasható a The Telegraph honlapján. A 8000 agyagszobrot feltehetően egy, az ókori görög művészet hatása alatt állt európai származású szobrász iránymutatásával készítették.

Egy kiterjedt kutatás során ugyanis az európaiakra jellemző mitokondriális DNS-mintákat azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy európaiak utaztak, telepedtek le és halta meg Kínában az első kínai császár uralkodása alatt – 1500 évvel korábban, mint a tudósok eddig gondolták. Csang Vejhszing professzor, a sírkomplexum feltárásán dolgozó régészek vezetője úgy véli, a felfedezés „fontosabb, mint bármi az elmúlt 40 évben”, beleértve magát az agyaghadsereg megtalálását is. Ez lehet ugyanis az első ismert találkozás a nyugati és a kínai civilizáció között. 

Jing Fu-Szu feltételezett koponyája

A mauzóleum régészeinek kutatásából emellett az is kiderült, hogy maga a sírkomplexum jóval nagyobb, mint  korábban gondolták: közel 98 négyzetkilométer területű, vagyis kétszázszor nagyobb, mint a Királyok völgye Egyiptomban. A kutatókat elsősorban azonban az i. e. 3. században élt Csin Si Huang-ti uralkodása alatt Kínában letelepedő európaiakra utaló DNS-ek hozták lázba.

Dr. Li Hsziucsen, a lelőhelynél üzemelő múzeum régésze szerint most már a kutatók rendelkezésére állnak bizonyítékok arról, hogy az első császár uralkodásának Kínája és a Nyugat között szoros kapcsolat állt fent már a selyemút formális létrejötte előtt is. A tudósok szerint a kapcsolatra utaló bizonyíték már akkor is világos, ha megfigyeljük az agyagkatonákat, mivel Kínában semmilyen ember nagyságú szobrok alkotására utaló hagyományt nem találunk. A kutató szerint nem csak az agyagkatonák, a helyszínen felfedezett bronz szobrok kivitelezése is görög hatásra utal.

A magas rangú ágyas csontjai

Lukas Nickel professzor, a Bécsi Egyetem Ázsiai Művészettörténet Tanszékének vezetője szerint az első császár sírkomplexumát a Nagy Sándor ázsiai hadjáratát követő évszázadban Közép-Ázsiában felbukkanó görög szobrok ihlették. A tudós el tudja képzelni, hogy egy görög szobrász a helyszínen volt, hogy a helyieknek instrukciókat adjon.

A régészek a feltárás során megtalálták emellett egy megcsonkított,  fiatal nő (feltehetően egy magas rangú ágyas) maradványait is, akit értékes gyöngy- és aranyékszerekkel temettek el. Egy fiatal férfi, feltehetően a császár legidősebb fia, Jing Fu-Szu koponyáját is megtalálták, amelybe egy számszeríj lövedéke volt belefúródva. 

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Jing Fu-Szu feltételezett koponyájaA magas rangú ágyas csontjai
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma