Száz év után derült ki, hogy mégsem nők az ölelkező pompejiek
2017. április 18. 13:09
Egy, a pompeji vulkánkatasztrófa áldozatait CT-vizsgálat alá vető projekt munkálatai közben kiderült, hogy a két ölelkező emberalak, akiket eddig nőknek hittek, valójában férfiak voltak. A pár maradványait 1914-ben találták meg a pompeji munkálatok igazgatója, Vittorio Spinazzola vezetésével az alagsori boltíves folyosójáról (cryptoporticus) ismert domus udvarán.
Korábban
A kis oszlopcsarnokban 1913-14 folyamán összesen nyolc emberi maradványt találtak, mind a nyolcat a finom hamurétegben. A nyolcból háromról gipszöntvényt is formáztak, ami rendkívül ritka a pompeji maradványok esetében: az ókori városban talált több mint 1100 megkövült holttest közül csak 86 volt olyan állapotban, hogy gipszet fecskendezzenek az emberek alakját megőrző üregekbe. Az ölelkező párról a kutatók több mint száz évvel ezelőtt testtartásuk, valamint arányos, formás lábuk miatt úgy gondolták, hogy nők voltak. Spinazzola feltehetően úgy vélte, a kényelmet és a biztonságot keresni a halál torkában inkább egy nőnek jut eszébe, a férfiaktól távolabb áll az ilyesfajta viselkedés. A később az ujjakon talált „kis gyűrűk” csak megerősítették ezt a feltételezést.
A CT-vel kimutatott csonttani és morfológiai jellemzők alapján azonban úgy tűnik, mindketten férfiak voltak. A fejét társa mellkasára hajtó férfi 18 éves volt halálakor, másikuk a vizsgálatok alapján legalább húszéves lehetett a Vezúv kitörése idején. A csont- és fogmaradványokból nyert mitokondriális DNS minden kétséget kizáróan megerősítette, hogy a pár fiatalabb tagja valóban férfi. A DNS-elemzés segítségével emellett az is bebizonyosodott, hogy nem fivérek voltak, és apa-fiú kapcsolatban sem álltak egymással. Emiatt többen úgy vélik, szeretők lehettek, a The History Blog szerzője szerint ennek feltételezése azonban a két nő-teóriához vezető prekoncepcióhoz hasonlóan elhamarkodott, bizonyítékokkal alá nem támasztott, félrevezető előítéletesség lenne.
A vizsgálatok a Vezúv kitörése által elpusztított város leginkább veszélyeztetett részeinek restaurációja végett indított Grande Progetto Pompei (Nagy Pompeji Projekt) részeként valósultak meg. A 86 gipszlenyomat (amelyek közül az elsőt az 1860-as években készítette Giuseppe Fiorelli) ugyanúgy restaurálásra szorul, mint az épületek, amelyek különösen nehéz feladatok jelentenek a szakemberek számára, tekintve, hogy emberi maradványokat is tartalmaznak.
A kutatók annak érdekében, hogy viszonylag pontos képet kapjanak arról, mit rejt a gipszburok – csontokat, fémdarabokat, különféle állapotban lévő további gipszet stb. –, kölcsönvettek egy, a legmodernebb technológiát alkalmazó CT-szkennert, amely képes áthatolni a sűrű anyagon. Ennek segítségével a tudósoknak anélkül sikerült mitokondriális DNS-t kinyerni a csontmaradványokból, hogy komoly károsodás érte volna azokat. Ezen technológia segítségével a szakértők a jövőben rengeteg új információval gazdagodhatnak a pompeji áldozatokkal kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.