Sokáig egy hatalmas déli kontinenst keresve járták a tengereket a felfedezők
2023. május 8. 18:06
Korábban
Terra Australis bukása
A holland Abel Tasman szintén Batáviából indult 1642 augusztusában, de előbb egy óriási kitérőt tett Mauritiusra, majd azzal az elképzeléssel indult el keletre, hogy olyan messzire jusson, amilyen messzire csak lehetséges. Ausztráliától délre elhajózva, 1642. december 3-án szállt partra az általa Van Diemen-földnek nevezett Tasmania szigetén.
Az útját folytatta, és Új-Zéland két szigetét is megtalálta, de azt hitte, hogy a terület már a mai Argentína déli részéhez tartozik, ezért nem adott neki külön nevet, hanem északra fordult, és visszatért Batáviába.
Abel Janszoon Tasman holland felfedező feleségével és lányával Jacob Gerritszoon Cuyp festményén, 1637.
A második útján, 1644-ben, Ausztrália északnyugati partvidékeit derítette fel, de érdemi kereskedelmi eredménnyel nem járt az utazása, amivel a megbízója, a Holland Kelet-Indiai Társaság is elégedetlen volt. Mindazonáltal Tasmania felfedezése azt is jelentette, hogy az ausztrál kontinens sem azonos azzal az elméletben létező nagy déli földterülettel, amelyet a felfedezők nagy szorgalommal kerestek.
Samuel Wallis angol felfedező 1767-ben érte el Tahitit. A helybeliek mintegy kétezer kenuval eveztek ki elé, és kövekkel dobálták meg, mire Wallis az ágyúival közéjük lövetett. A vízért partraszálló legénységet is megtámadták, de miután a helyiek újra vereséget szenvedtek, nem próbálkoztak többet az ellenállással.
Sőt, mikor a francia Louis Antoine de Bougainville néhány hónappal később elérte Tahitit, a helyiek békésen közeledtek, meztelen nőket is felvonultatva maguk előtt. A franciák rácsodálkoztak a fogadtatásra, és a tapasztalataik nagyban hozzájárultak a háborítatlan paradicsomban élő békés bennszülöttekről, és a „nemes vademberekről” szóló toposz elterjedéséhez.
James Cook expedíciói számoltak le véglegesen Terra Australis létezésével. Első expedícióján (1768-1771) megkerülte a Földet, de közben körülhajózta Új-Zélandot, és Ausztrália keleti partját, bizonyítva ezzel azt, hogy nem tartoznak a dél-amerikai kontinenshez. Második expedícióján (1772-1775) pedig a Csendes-óceán déli részét fedezte föl, miközben a lehető legközelebb hajózott az Antarktiszhoz.
Cook útjai véglegesen bizonyították a tengerjárók számára, hogy a nagy déli kontinensről szóló történetek nem felelnek meg a valóságnak, de ez az ókorból eredő elképzelés mégis hozzájárult ahhoz, hogy jelentős energiákat fektessenek a számos szigetet, és Ausztráliát felfedező expedíciókba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.