Véget ér a berlini blokád

A II. világháború után Németország nyugati zónáiban bevezetett pénzügyi reformot 1948. június elején a nyugati szövetségesek hatóságai Nyugat-Berlinre is kiterjesztették. Válaszul a szovjetek a keleti zónában, a maguk megszállási övezetében saját fizetőeszközt bocsátottak ki. Az ellentétek elvezettek a nyugati hatalmak és a Szovjetunió háború utáni első konfrontációjához: június 24-én a szovjet csapatok lezárták az összes, Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi és vízi utat.

A Szovjetunió próbálkozása, hogy a blokáddal egész Berlint az ellenőrzése alá vonja, az ún. berlini légihíd miatt meghiúsult. Az amerikai és brit repülők 1948 júniusától 1949 szeptemberéig látták el fűtőanyaggal és élelmiszerrel a közel 2 millió berlinit, bár a szovjetek már 1949. május 12-én feloldották a blokádot. A légihíd éjjel-nappal működött; előfordult, hogy három percenként szállt fel egy repülő. A repülők kb. 277 000 ezer felszállást hajtottak végre, és összesen kb. 2 millió tonna árut vittek Berlinbe, aminek kétharmada szén volt.

Az 1949. május 4-i New York-i megegyezés után a Szovjetunió május 12-én hivatalosan feloldotta a blokádot, lemondott a berlini egységes valutáról, és nem tiltakozott a nyugatnémet kormány beiktatása ellen.