Részegen legyilkolta az embereit, vezeklésként keresztes hadjáratot vezetett a dán király

2017. január 19. 14:21

A 8. század végén keresztény kolostorok kifosztásával kezdődött, néhány évszázaddal később ehhez képest valószerűtlen befejezéssel végződött a viking kor: az egykor pogány északi harcosok csatlakoztak a keresztes hadakhoz, hogy a kereszténységért harcoljanak. 

Jeruzsálem elfoglalása
Jeruzsálem elfoglalása

Átalakuló Skandinávia

A viking kor nem csak az északi harcosok által kifosztott és elfoglalt területeken, hanem magában Skandináviában is változásokat hozott. Mint John Haywood, egy, a vikingekről szóló új, Northmen: The Viking Saga AD 793-1241 címmel megjelent könyv szerzője kifejtette, skandináv szempontból a viking kor az európai „mainstreamhez” való felzárkózást jelentette – olvasható a History portál cikkében.

Míg a vikingek bejárták a világot, a világot, vagyis az otthontól távol megismert eszméket, kultúrát is elhozták Skandináviába. A legfontosabb ezek közül természetesen a kereszténység volt, amely teljesen megváltoztatta Skandináviát – fogalmazott a kutató. Az új hittel együtt érkezett a római és egyházi jog, a latin írás és irodalom, valamint a keresztény művészet is – mindez néhány évtized alatt megváltoztatta a skandináv kultúrát.

Az északi királyokat különösen vonzotta az új hit, mivel hozzájárult ahhoz, hogy megerősítse uralkodói pozíciójukat. A gondolatot, amely szerint hatalmuk Istentől származik, érthető módon nagy vonzerőt jelentett számukra. A királyoknak az is kapóra jött, hogy a kereszténység felvétele a papi réteg megszületését is magával hozta, csökkentve ezzel az addig az ehhez hasonló funkciót ellátó helyi főnökök hatalmát.

1095-re, az első keresztes hadjárat II. Orbán pápa által történő meghirdetése idejére már az északi területek népességének jelentős része áttért a keresztény hitre. Az egyházfő kijelentette (a tudósok vitatják, hogy valóban tett-e ilyen kijelentést): azok, akik csatlakoznak a Szentföld felszabadítására induló hadakhoz, feloldozást nyernek minden bűnük alól. A vallási buzgalom által hajtott vikingek is a nagyjából 100 ezer, Jeruzsálem felé induló keresztes között voltak. 

I. Eriket ábrázoló pénzérme

A „szent harcosokat”, miután 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet, arra ösztönözték, hogy forduljanak szembe a kereszténység többi ellenségével, így például a mórokkal, a szlávokkal és a balti népekkel. Eközben a skandináv királyok az elsők között voltak, akik felfogták a keresztes hadjárat jelentőségét. I. (Jóságos) Erik dán király Jeruzsálem elfoglalása után mindössze három évvel az első keresztény király volt, aki zarándoklatra indult a Szentföldre, hogy így vezekeljen azért, mert részegen dühében megölte négy emberét. Úti célját végül nem érte el, mivel útközben megbetegedett, és Cipruson meghalt. 

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Sigurd belovagol KonstantinápolybaSigurd és Balduin útban a Jordán folyóhozI. Eriket ábrázoló pénzérme
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma