Példa nélküli karriert futott be a hitleri Németországban az „igazi” Mephisto
2016. október 7. 10:27 Múlt-kor
Ötvenhárom éve, 1963. október 7-én halt meg Gustaf Gründgens német színész, "az örök Mephisto", akiről Szabó István Oscar-díjas filmjének főhősét mintázták. Tehetsége vitathatatlan, személye azonban a náci időkben való viselkedése miatt sokat vitatott volt. Halálának körülményei máig tisztázatlanok.
Korábban
"Mindig is túl sokat dolgoztam, nem jutott eszembe élni. Most még gyorsan meg akarom tanulni" - mondta egyetlen tévéinterjújában. Megvalósítani csak részben tudta tervét: nem sokkal azután, hogy férfi élettársával 1963 őszén elindult régóta tervezett világkörüli útjára, a híres színész, rendező és intendáns meghalt egy hotelszobában a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában. Véletlenül vagy szándékosan - a mai napig nem tudni - túl sok altatót vett be. Egy borítékon, amelyet hálószobájában találtak, ez állt: "Azt hiszem, túl sok altatót vettem be. Komikus. Hadd aludjak".
A művész, aki Goethe híres műve, a Faust Mefisztójaként világhírnévre tett szert, még ötven évvel halála után is megosztja a közvéleményt - nem utolsósorban a nácizmus idején tanúsított ellentmondásos viselkedése miatt. Egyesek szerint skrupulusok nélküli, karrierista ember volt, csak a siker lebegett a szeme előtt, és virtuóz módon érvényesült a náci rendszerben, amelynek fényesre politúrozta kulturális homlokzatát. Mások viszont úgy látják, szeplőtelen volt, aki színházával szabad teret teremtett a totalitárius államon belül, és kurázsiról tanúbizonyságot téve megvédte veszélyben lévő kollegáit. Szülővárosa, Düsseldorf mindenesetre számos rendezvénnyel emlékezik meg róla. Filmvetítések, előadások, felolvasások és kiállítás várja az érdeklődőket.
"Egész életemben csak egyet akartam: színész lenni. Minden más, ami ehhez jött, csak ajándék volt. A rendezés, na igen, azt is csináltam" - mondta a már említett tévéinterjúban. Intendáns azonban soha nem akart lenni, nem is szívesen vállalta. Művész volt, egyformán birtokában fantáziának és intelligenciának, és mindig a tökéletességre törekedett. Már a színi iskolában 1920-ban elismerték "rendkívüli tehetségét a bonyolult természetek lelki struktúrájának szembeötlő megformálására". Számos színpadi szerepe mellett - Hamlettől Fauston át II. Fülöpig - Fritz Lang és Hans Steinhoff keze alatt filmekben is játszott.
Gustaf Gründgens 1899. december 22-én született, színésziskolába szülővárosában járt. Első színházi sikerét Hamburgban ünnepelte, ott ismerkedett meg Klaus Mann-nal és testvérével, Erikával, akit 1926-ban feleségül vett, noha a színész homoszexualitása mindenki előtt ismert volt. Klaus Mann később Mephisto című híres művében számolt le volt sógorával: a regény alig burkoltan Gründgens példa nélküli karrierjéről szól a náci érában. A háború után a színészt néhány hónapra internálták. Később színházigazgatóként visszatért Düsseldorfba, 1955-től 1962-ig pedig a hamburgi Deutsches Schauspielhaust vezette.
"Kiváló művész, de nehéz ember volt" - foglalta össze Thomas Blubacher, a színészről szóló új életrajzi kötet szerzője. Gründgensnek csak hivatása számított, megszállott volt. "Mindenáron alkotni akart" - mondta második neje, Marianne Hoppe, aki 1936-tól tíz éven át volt a felesége. A színház volt számára a valóság. Igazi énjét olyan mélyre temette, amilyen mélyre csak a sok színpadi figura alá tudta. Alattuk Blubacher "egy csalódáskeltően bizonytalan, kétségbeesett és a legmesszebbmenőkig magányos" alakot talált, egy olyan embert, aki csak Faust sírbatételi jelenetében érez valódi boldogságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.