ÓkorÓkor RSS

Ki ette meg a Napot? – így magyarázták az ősi kultúrák a napfogyatkozást

Ki ette meg a Napot? – így magyarázták az ősi kultúrák a napfogyatkozást

Azon csillagászati jelenség, amely során égi kísérőnk teljesen eltakarja előlünk a Napot az egész történelem folyamán lenyűgöző, ám annál ijesztőbb esemény volt. A tegnapi, az USA középső államaiban látható napfogyatkozás... Tovább

Mérgező vizet ihattak az ókori rómaiak Pompejiben

Mérgező vizet ihattak az ókori rómaiak Pompejiben

Mérgező antimonnal volt szennyezett a fejlett vízvezetékrendszeréről híres római birodalom ivóvize, oly mértékben, hogy napi szinten okozhatott hasmenést, hányást és hosszú távon máj- és vesekárosodást - derítették ki dán kutatók... Tovább

Ősi sírokra bukkantak Egyiptomban

Ősi sírokra bukkantak Egyiptomban

Több mint kétezer éves, a Ptolemaiosz-dinasztia idejéből származó sírokat fedeztek fel régészek Egyiptomban. A Ptolemaiosz-dinasztia hellenisztikus királyi család volt, amely majdnem 300 éven át, i.e. 305 és i.e. 30. között... Tovább

Miért féltek az ősi civilizációk a napfogyatkozástól?

Miért féltek az ősi civilizációk a napfogyatkozástól?

A teljes napfogyatkozások a történelem során mindig is csodálatot és áhítatot váltottak ki az emberekből. A természeti jelenségre történő első utalás mintegy 5 ezer évvel ezelőttre datálható. Több ezer évvel ezelőtt még a félelem is munkálkodott az emberekben, amikor a Hold a Nap és a Föld közé ékelődött. 

Pannónia feladása és a birodalom bukása után is éltek még rómaiak Fenékpusztán

Pannónia feladása és a birodalom bukása után is éltek még rómaiak Fenékpusztán

Miután feladták Pannóniát, még évszázadokig működött és fejlődött a mai Fenékpuszta területén épült római erőd. Pedig a kutatások eddig azt az elméletet igazolták, hogy a római erőd logisztikai központként szolgált.

Jézus apostolainak bibliai halászfalujából lett római város romjaira bukkantak Izraelben

Jézus apostolainak bibliai halászfalujából lett római város romjaira bukkantak Izraelben

András, Péter és Fülöp apostolok szülőfaluja, Bétsaida utódvárosa, a római kori Juliász maradványait találhatták meg izraeli régészek a Kinneret, vagyis a Galileai-tenger északi partjainál - jelentette a helyi média hétfőn.

Ősi egyiptomi fáraó lehet az első ismert „óriás”

Ősi egyiptomi fáraó lehet az első ismert „óriás”

Az időszámításunk előtti 27. században élő egyiptomi fáraó, Szanaht állítólagos maradványainak megvizsgálását követően egy új tanulmány azt állítja, hogy az ókori király lehetett az első ismert személy a történelemben, aki óriásnövésben (gigantizmus) szenvedett.

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma