Nem emberi végtag lenyomatai a szaharai barlang apró „babakezei”

2016. március 9. 17:04

A Szaharában található Vádi Szúra II (Képek völgye) nevű barlang 8 ezer éves falfestményei 2002-es felfedezésük óta tartják izgalomban a régészeket. A gyakran „Szörnyek barlangja” néven emlegetett hely falán számos kézlenyomat található, amelyek minden bizonnyal az alkotók körberajzolt kezeit jelenítik meg. A többek között vadállatok és fejetlen emberalakok mellett (általában) a nagyobb kézlenyomatok belsejében olykor egy-egy kisebb kéz is látható. Mint kiderült, ezek korántsem emberi végtagok.

A szaharai barlang apró „babakezei”

A délkelet-egyiptomi helyszíntől mindössze kilenc kilométerre található az Úszók barlangja, amelyet a Líbiai-sivatagba expedíciót vezető gróf Almásy László fedezett fel. Az angol beteg elsőként jutott arra a következtetésre, hogy egykoron a világ legnagyobb sivatagjában állandó, vagy legalábbis ideiglenes tavak álltak.

A 20-szor 8 méteres, Vádi Szúra II (Képek völgye) nevű sziklabarlang falain közel 900 kézlenyomatot lehet megkülönböztetni. A művészi kezek mellett narancs, barna és sárga színekben pompázó egyéb alakok, többek között vadállatok és fejetlen emberek is láthatók a falakon, amelyeknek köszönhetően nyerte el a helyszín a „Szörnyek barlangja” nevet.

A több száz, láthatóan felnőtt embertől származó kéznyom között 13 darab apró nyomat is látható. Gyermeki kéznyomokat korábban már Argentínában és Ausztráliában is felfedeztek, azonban a Szaharából ezelőtt még sohasem kerültek elő. Emmanuelle Honoré, a McDonald Intézet régésze először 2006-ban vette szemügyre a kicsiny végtagokat. Habár valamennyire hasonlítanak egy csecsemő kezéhez, a kutató szerint még egy újszülött gyermek keze sem ilyen apró, az ujjai pedig pláne nem ilyen vékonyak.

Az alapos Honoré nem bízta a véletlenre: besétált egy kórházba, ahol az újszülött gyermekek ujjait is megvizsgálta. Majd a franciaországi Lille Orvostudományi Egyetemének klinikáját is meglátogatta, ahol az orvosok segítségével a 37-40 hetes, valamint a 26-36 hetes koraszülött babák kezeit is megmérte. Elmondása szerint a gyermekek szülei igencsak megörültek, amikor megtudták, hogy újszülötteik egy régészeti kutatásban segédkeznek.

A kutató gyanúja beigazolódott: még a legapróbb koraszülött gyermekek kezei is túl nagyok voltak a barlang falán lévőkhöz képest. Eleinte úgy vélték a szakértők, hogy talán valamilyen fából, esetleg anyagból készült sablonokat rajzoltak körül a kőkorszaki alkotók, ám ezt hamar elvetették, hiszen túl szabálytalanok és különbözők voltak a nyomok. Ezt követően más állatokra kezdtek gyanakodni. A legvalószínűbb jelöltek a majmok voltak, azonban a végtagarányok miatt ezt az ötletet is el kellett vetniük.

A kutatás során egy zambiai krokodilfarmra is elvetődtek, ahol megtalálták a számításaikat: a hüllők, főként a fiatal krokodilok, valamint a varánuszok végtagjainak lenyomata hasonlított a leginkább a falon lévőkre. Hihetetlennek tűnhet, de a néhány hónapos hüllők lábai meglepően hasonlítanak egy kisgyermek kezéhez. A krokodil végül azonban rossz választás volt, ugyanis azon a vidéken nyolcezer éve még nem éltek ilyen hüllők, csak később telepítették be őket. A legjobb választásnak végül a pusztai varánusz tűnt, amely őshonos az Észak-Afrikai régióban. A nomád törzsek hite szerint egyfajta védőerővel rendelkezik, így ma sem bántják az állatokat.

Nem teljesen egyedi eset, hogy állatok lábait használják sablonként az őskori kultúrák  barlangfestői: például az ausztráliai Gorge-barlangban az emu, míg az argentínai La Cueva de las Manosban a strucchoz hasonlító nandu madár lábnyomai maradtak meg az utókor számára. Az még nem teljesen világos a francia kutatóknak, hogy a kőkorszaki népeknek miért volt fontos, hogy a hüllők nyomai is meg legyenek örökítve, ám Honoré ígérete szerint a nemsokára megjelenő tanulmányában erre is megtalálja a magyarázatot. Még nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy az őskoriak a levágott hüllőlábakat rajzolták körül, vagy esetleg az élő varánuszok tappancsait illesztették a sziklafalra. A Journal of Archaeological Science-ben megjelenő tanulmány szerint ez az első olyan eset a világon, amikor egy ötujjú, nem emberi végtaglenyomatot fedeznek fel a sziklafalon.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 2016 Emlékév

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. nyari száma