Nádba tekert, női múmiát fedeztek fel Peruban

2016. április 27. 17:34

Az amerikai kontinens egyik legrégebbi települése közelében egy 40-50 év körüli, tehetős asszony mumifikálódott, közel 4500 éves maradványaira bukkantak a kutatók. Az embriópózban eltemetett nő két réteg pamutba és egy réteg nádba volt betekerve, mellette ékszereket, majmokat és madarakat ábrázoló faragványokat, valamint egy gyümölcsökkel és magvakkal teli edényt találtak.

Nádba tekert, női múmiát fedeztek fel Peruban

A perui fővárostól, Limától mindössze három órányi autóútra északra, a tengerparton található Aspero város romjai mellett egy minden valószínűség szerint „nemes hölgy” aludta örök álmát, mondta Ruth Shady Solís perui antropológus, a régészeti kutatás egyik vezetője. A szakember hozzátette: a mumifikálódott, két réteg pamutba és egy réteg nádba tekert, embriópózban eltemetett elhunyt mellett majmokat és madarakat ábrázoló faragványokat találtak, amelyek az előzetes vizsgálatok szerint a tengerparti halászváros és a tőle körülbelül 20 kilométerre, a szárazföld belsejében lévő, Caral közötti kereskedelemből származnak.

Caral városa

A kutatók az asszony társadalmi helyzetét a megszokott módszer szerint a sírmellékletek alapján igyekeztek megállapítani. Viszonylag könnyű dolguk volt, ugyanis a különböző helyekről származó, értékes portékák (az előbb felsoroltak mellett még ékszereket, valamint gyümölcsökkel és magvakkal teli edényeket is találtak) alapján szinte biztosra lehet mondani, hogy nem a szegényebb néprétegekből származott.

Solís kollégái szerint az asszony Kr. e. 2500 körül élt, abban az időszakban, amikor a mai Peruban piramisok építésébe kezdtek. Ezen tény azonban nem támasztja alá a nő haláláról szóló eddigi elképzeléseket. „A carali civilizáció településein az emberáldozat nem volt túl gyakori” – mondta Solís az Andina hírügynökségnek. Hozzátette: a tárgyi leletek, valamint az eltemetés helyszíne a nemek közötti egyenlőségről tanúskodnak, véleménye szerint elképzelhető, hogy nem csupán a férfiak, hanem a nők is elérhették a társadalmi ranglétra csúcsait.

Az asszony mellett egy kagylókból (egészen pontosan a Spondylus kagylónembe tartozó fajok) font nyakláncot, valamint majom- és madárformákra faragott, csontból készült brossokat is találtak. Mint a kutató elmondta, a korabeli perui társadalmak életében a zene nagy szerepet játszott. Mindezzel arra utalt, hogy néhány héttel ezelőtt a közeli, Supe Puertói ásatás során 32 darab furulyát fedeztek fel a Kr. e. 2600 és 2000 között lakott Caralban. Hozzátette: a kereskedelem révén a mai Peru területén szinte bárhová  eljuthattak ezek a hangszerek.

Habár az ősi amerikaiak ugyanabban az időben építették piramisaikat, mint az egyiptomiak, a Norte Chicói civilizációról mégis sokkal kevesebb információnk van, mint afrikai társaikról. Pedig a monumentális építkezések ténye komplex és igen jól szervezett társadalomra utal mindkét területre vonatkozólag. A régészek eltérő véleményen vannak a tengerparttól távolabbi városok megítélésével kapcsolatban. Egyesek szerint az Asperóhoz hasonló halászfalvakból kiindulva alakulhattak ki, míg mások úgy vélik, a közeli völgyek népessége alapíthatta a távoli városokat.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Caral városa
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma