Mindmáig titkosított iratok tisztázhatják a Kennedy-gyilkosság lezáratlan kérdéseit

2017. május 2. 13:18

Októberig köteles nyilvánosságra hozni az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára a Kennedy-gyilkossághoz kapcsolódó mintegy 3600, mindmáig titkosított iratot. A dokumentumok sokak szerint megerősíthetik azon elméletet, miszerint Lee Harvey Oswald a merényletet nem „magányos gyilkosként”, hanem egy kubai-kommunista összeesküvés részeként követte el.

Kennedy
A Kennedy-házaspár néhány pillanattal a merénylet előtt

1992-ben idősebb George H. W. Bush aláírásával életbe lépett az úgynevezett „JFK feljegyzések törvénye”. A törvény amellett, hogy előírta a Nemzeti Levéltár számára, hogy minden Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos hivatalos dokumentumot egy gyűjteményben kell egyesíteni, megszabta azt is, hogy a köztük szereplő mintegy 3,600, még napjainkban is titkosított dokumentumot legkésőbb 2017 októberére nyilvánosságra kell hozni. A határidő közeledtével a levéltár munkatársai nagy erőkkel készülnek is arra, hogy eleget tegyenek a rendelkezésnek. Így már elkészült a nyilvánosságra hozandó dokumentumok jegyzéke, míg Martha W. Murphy, a levéltár képviselője elmondta, hogy az iratokat a tervek szerint nem egyszerre, hanem kisebb adagokban, fokozatosan tárják majd a közvélemény elé a nyári hónapoktól kezdve.

A dokumentumokat, ahogy 25 éve, úgy ma is nagy érdeklődés övezi, hiszen sokan máig kétségbe vonják, hogy a Kennedy elnök elleni merényletet elkövető Lee Harvey Oswald valóban egyedül dolgozott. Oswald „magányos gyilkos” mivoltát egy, a Kennedy örökébe lépő Lyndon B. Johnson elnök által felállított különleges vizsgálóbizottság állapította meg. Az 1990-es években azonban – épp a ’92-es törvény által előírt újrarendszerezés következtében – kiderült, hogy a Legfelsőbb Bíróság akkori főbírója, Earl Warren által vezetett bizottságtól az FBI, a CIA és a Titkosszolgálat tényleges bizonyítékokat tartott vissza a merényletet követően.

Az Earl Warren főbíró vezette vizsgálóbizottság átnyújtja eredményeiket Lyndon B. Johnson elnöknek

Az összeesküvés-elméletek rendkívül színes tárháza mellett a leginkább hangoztatott „gyanú”, hogy Oswald cselekedete valójában egy kiterjedt összeesküvés eredménye volt és a különféle biztonsági szolgálatok azért titkoltak el bizonyítékokat, hogy saját felelősségüket csökkentsék abban, hogy nem tudták felismerni az összeesküvést és megakadályozni a merényletet.

A fenti elmélet hívei ezért elsősorban azt várják a nyilvánosságra hozandó dokumentumoktól, hogy megerősítik Oswald kubai kommunista kapcsolatairól szóló vélekedéseket. Várakozásaik nem is teljesen alaptalanok, hiszen az iratok jegyzékében egyrészt található egy 86 oldalas dosszié, amely a CIA anyagait tartalmazza egy New Orleansban működő Castro-ellenes kubai emigráns szervezet tevékenységéről, amelybe a Castro-párti Oswald igyekezett beépülni, hogy információkat gyűjtsön a kubai rezsim számára. Ugyancsak a jegyzékben szerepelnek azon anyagok, amelyek Oswald 1963-as szeptember-októberi mexikói útjáról származnak. Tudjuk ugyanis, hogy Mexikóvárosban Oswald valóban felkereste mind a kubai, mind a szovjet nagykövetséget, amit követően a CIA megfigyelés alá is vonta őt – bár ez nem akadályozta meg abban, hogy néhány héttel a Mexikóból való hazatérését követően végrehajtsa a 20. század egyik legmegrázóbb merényletét.

Lee Harvey Oswald rendőrségi fotója

A titkosított anyag nyilvánosságra hozatala azonban még nem teljesen eldöntött. A ’92-es törvény ugyanis lehetőséget biztosít az FBI és a CIA számára, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérje a dokumentumok további titkosítását. Ennek megfelelően a két szervezet munkatársai jelenleg is ellenőrzik a kérdéses dokumentumokat. Amennyiben valóban kérni fogják a további titkosítást, úgy ennek eldöntése az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kezébe kerül majd, hiszen a törvény szerint ő jogosult végső döntést kimondani a kérdésben. A Fehér Ház szóvivője az ezzel kapcsolatos érdeklődésre elmondta, hogy jelenleg az októberi határidővel számolva együttműködnek a Nemzeti Levéltárral, hogy a folyamat probléma nélkül zajlódhasson le.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Lee Harvey Oswald rendőrségi fotójaAz Earl Warren főbíró vezette vizsgálóbizottság átnyújtja eredményeiket Lyndon B. Johnson elnöknek
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma