Mindmáig titkosított iratok tisztázhatják a Kennedy-gyilkosság lezáratlan kérdéseit

2017. május 2. 13:18

Októberig köteles nyilvánosságra hozni az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára a Kennedy-gyilkossághoz kapcsolódó mintegy 3600, mindmáig titkosított iratot. A dokumentumok sokak szerint megerősíthetik azon elméletet, miszerint Lee Harvey Oswald a merényletet nem „magányos gyilkosként”, hanem egy kubai-kommunista összeesküvés részeként követte el.

Kennedy
A Kennedy-házaspár néhány pillanattal a merénylet előtt

1992-ben idősebb George H. W. Bush aláírásával életbe lépett az úgynevezett „JFK feljegyzések törvénye”. A törvény amellett, hogy előírta a Nemzeti Levéltár számára, hogy minden Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos hivatalos dokumentumot egy gyűjteményben kell egyesíteni, megszabta azt is, hogy a köztük szereplő mintegy 3,600, még napjainkban is titkosított dokumentumot legkésőbb 2017 októberére nyilvánosságra kell hozni. A határidő közeledtével a levéltár munkatársai nagy erőkkel készülnek is arra, hogy eleget tegyenek a rendelkezésnek. Így már elkészült a nyilvánosságra hozandó dokumentumok jegyzéke, míg Martha W. Murphy, a levéltár képviselője elmondta, hogy az iratokat a tervek szerint nem egyszerre, hanem kisebb adagokban, fokozatosan tárják majd a közvélemény elé a nyári hónapoktól kezdve.

A dokumentumokat, ahogy 25 éve, úgy ma is nagy érdeklődés övezi, hiszen sokan máig kétségbe vonják, hogy a Kennedy elnök elleni merényletet elkövető Lee Harvey Oswald valóban egyedül dolgozott. Oswald „magányos gyilkos” mivoltát egy, a Kennedy örökébe lépő Lyndon B. Johnson elnök által felállított különleges vizsgálóbizottság állapította meg. Az 1990-es években azonban – épp a ’92-es törvény által előírt újrarendszerezés következtében – kiderült, hogy a Legfelsőbb Bíróság akkori főbírója, Earl Warren által vezetett bizottságtól az FBI, a CIA és a Titkosszolgálat tényleges bizonyítékokat tartott vissza a merényletet követően.

Az Earl Warren főbíró vezette vizsgálóbizottság átnyújtja eredményeiket Lyndon B. Johnson elnöknek

Az összeesküvés-elméletek rendkívül színes tárháza mellett a leginkább hangoztatott „gyanú”, hogy Oswald cselekedete valójában egy kiterjedt összeesküvés eredménye volt és a különféle biztonsági szolgálatok azért titkoltak el bizonyítékokat, hogy saját felelősségüket csökkentsék abban, hogy nem tudták felismerni az összeesküvést és megakadályozni a merényletet.

A fenti elmélet hívei ezért elsősorban azt várják a nyilvánosságra hozandó dokumentumoktól, hogy megerősítik Oswald kubai kommunista kapcsolatairól szóló vélekedéseket. Várakozásaik nem is teljesen alaptalanok, hiszen az iratok jegyzékében egyrészt található egy 86 oldalas dosszié, amely a CIA anyagait tartalmazza egy New Orleansban működő Castro-ellenes kubai emigráns szervezet tevékenységéről, amelybe a Castro-párti Oswald igyekezett beépülni, hogy információkat gyűjtsön a kubai rezsim számára. Ugyancsak a jegyzékben szerepelnek azon anyagok, amelyek Oswald 1963-as szeptember-októberi mexikói útjáról származnak. Tudjuk ugyanis, hogy Mexikóvárosban Oswald valóban felkereste mind a kubai, mind a szovjet nagykövetséget, amit követően a CIA megfigyelés alá is vonta őt – bár ez nem akadályozta meg abban, hogy néhány héttel a Mexikóból való hazatérését követően végrehajtsa a 20. század egyik legmegrázóbb merényletét.

Lee Harvey Oswald rendőrségi fotója

A titkosított anyag nyilvánosságra hozatala azonban még nem teljesen eldöntött. A ’92-es törvény ugyanis lehetőséget biztosít az FBI és a CIA számára, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérje a dokumentumok további titkosítását. Ennek megfelelően a két szervezet munkatársai jelenleg is ellenőrzik a kérdéses dokumentumokat. Amennyiben valóban kérni fogják a további titkosítást, úgy ennek eldöntése az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kezébe kerül majd, hiszen a törvény szerint ő jogosult végső döntést kimondani a kérdésben. A Fehér Ház szóvivője az ezzel kapcsolatos érdeklődésre elmondta, hogy jelenleg az októberi határidővel számolva együttműködnek a Nemzeti Levéltárral, hogy a folyamat probléma nélkül zajlódhasson le.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Lee Harvey Oswald rendőrségi fotójaAz Earl Warren főbíró vezette vizsgálóbizottság átnyújtja eredményeiket Lyndon B. Johnson elnöknek
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma