Miért tiltották be a szeletelt kenyeret az USA-ban a második világháború idején?

2017. augusztus 21. 08:29

Míg Magyarországon a szeletelt kenyér csak nemrég kezdett el népszerűvé válni, az Egyesült Államokat már évtizedekkel korábban letarolta. 1928-ban a szeletelt kenyér megjelenését a sütőipar legnagyobb előrelépésének tartották a csomagolt kenyér kifejlesztése óta. 1943-ban azonban a háborús szükségletek miatt az étkezéseket megkönnyítő „találmány” rövid időre lekerült a boltok polcairól.

Miért tiltották be a szeretelt kenyeret az USA-ban a második világháború idején?

1943-ban a háborús élelmezésért is felelős mezőgazdasági miniszter, Claude R. Wickard állt elő az előre szeletelt kenyér betiltásának ötletével, amelynek még ugyanabban az évben érvényt is szerzett. A politikus a tiltás okait azonban nem fejtette ki kristálytisztán. Sokan úgy vélik, egy, az erőforrások – feltehetően a zsírpapír-, acél- vagy búzakészletek – védelme érdekében meghozott háborús óvintézkedés volt, de lehetett az árhivatal jóváhagyása révén a liszt árában bekövetkező tízszázalékos drágulás következtében megemelkedett kenyérárakra adott válasz is. 

Ekkoriban az előre szeletelt kenyér Amerika-szerte népszerű terméknek számított. Ettől a lépéstől tehát remélhették a kenyérfogyasztás megcsappanását, ami aztán ugyancsak csökkentette volna a liszt iránti keresletet, ezzel együtt pedig a termék árát is, miközben nagyobb mennyiségű búza maradt volna készleten. Utóbbival azonban aligha lehetett volna indokolni a lépést, tekintve, hogy az USA ekkoriban több mint egymilliárd véka búza tartalékkal rendelkezett, ami – további gabonabetakarítás elmaradása esetén is – két évre elegendő mennyiséget jelentett.

A zsírpapír-felhasználás csökkentésével is magyarázható a lépés, mivel a szeletelt kenyeret – tekintve, hogy a sima kenyérnél hamarabb kiszáradt – vastagabb papírba kellett csomagolni. A hivatalos verzió szerint a zsírpapírkészletek kímélése volt a szeletelt kenyér betiltásának oka, ám valójában feltehetően elegendő utánpótlás állt rendelkezésre az anyagól: a legtöbb péküzem még hónapokra elegendő mennyiséggel rendelkezett.

Kenyérszeletelő-gép és St. Louis-i pékségben 1930-ban

Felmerült még az acélkészletek kímélésének érve is. A kenyérgyártó gépek valóban tartalmaztak acélt, az érvelés azonban gyenge lábakon áll, mivel a legtöbb kenyérüzem ebben az időszakban nem vásárolt új kenyérvágó gépeket, ráadásul még a nagyobb szeletelógépek acéltartalma sem volt számottevő.

Érdekesség, hogy az első szeletelőgép feltalálója,  Otto Frederick Rohwedder a gyors kiszáradás problémáját is igyekezett megoldani, mégpedig azzal, hogy megpróbálta tűk segítségével egyben tartani a szeleteket, amelyeket minden egyes szelet kézhez vételénél kivettek volna. Ez a módszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gépet úgy változtatták meg, hogy becsomagolja zsírpapírba a szeletelt kenyeret.

Az emberek – nem meglepő módon – rosszul fogadták a szeletelt kenyér betiltását, amely olyan népszerűvé vált a háztartásokban, hogy elterjedt „a legjobb dolog a szeletelt kenyér óta” szólás (az R.E.M. Imitation of Life című dalában is szerepel a „The greatest thing since bread came sliced” sor). A New York Times még egy aggódó háziasszony levelét is közzé tette:

„Szeretném tudatni önökkel, hogy mennyire fontos a szeletelt kenyér egy háztartás hangulata és épelméjűsége szempontjából. Férjem és négy gyermekem is siet reggeli közben és után. Előre szeletelt kenyér nélkül én kell szeleteljek a piritóshoz – két darabot mindenkinek, vagyis összesen tízet. Az ebédhez saját kezűleg kell vágnomlegalább húsz szeletet, fejenként két-két szendvicshez. Ezt követően megcsinálom a saját piritósomat. Huszonkét szelet kenyeret kell sietve levágnom!”

Nagy megkönnyebbülést jelenthetett a háziasszonyok számára, hogy a tilalmat már három hónappal bevezetését követően, 1943. március 8-án feloldották. Wichard döntését azzal indokolta, a tilalom által elért megtakarítások nem érték el a kívánt szintet.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Kenyérszeletelő-gép és St. Louis-i pékségben 1930-ban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma