Miért keltek fel a középkoriak az éjszaka közepén?
2016. január 28. 13:14
Manapság természetes, hogy egy felnőtt ember napi 7-9, rosszabb esetben 4-6 órát alszik éjszaka egyhuzamban, ez azonban nem mindig volt így. Roger Ekirch nemrég megjelent könyvében kifejti, hogy a modern kor előtt az emberek általában két szakaszra osztották éjszaka alvásukat.
Korábban
Tanulás és szex az éjszaka közepén
Ekirch At Day's Close: Night in Times Past című munkájában leírja, hogy az emberek többsége a modern korig – amikor a mesterséges világítás megjelenése lehetővé tette, hogy tovább lehessen fennmaradni – általában napnyugta körül mentek ágyba. Az alvással töltött időt pedig két részre osztották: az első és második alvásra (néhány hagyományos társadalomban még manapság is megfigyelhető a jelenség).
„Mindkét szakasz nagyjából ugyanannyi ideig tartott; az emberek valamikor éjfél után keltek fel, mielőtt visszamentek volna pihenni. Természetesen nem mindenki aludt ezen menetrend szerint. Minél később ment valaki ágyba, annál később kelt fel kezdeti álmából; amennyiben éjfél után vonult vissza, egyáltalán nem kelt fel hajnalig. Geoffrey Chaucer A fegyverhordozó meséje című történetében (a Canterbury mesék egyik darabja) Kanace akkor ment pihenni, »mihelyt leszállt az est«, később aztán az »első alvása« után [a magyar fordításban az első alvás kifejezés nem szerepel] felébredt; sokkal tovább fennmaradt társai azonban aludtak »másnap késő reggelig«” – olvasható Ekirch könyvében.
Az első és a második szakasz között az emberek nagyjából egy órán át maradtak fenn, ami elegendő volt arra, hogy elmondják az éjszakai imát (matutinumot), tanuljanak, vagy éppen szeretkezzenek. Laurent Joubert 16. századi francia orvos kifejezetten azt ajánlotta, hogy a házastársak ebben az órában érintkezzenek szexuálisan, mivel ilyenkor „nagyobb élvezetet” találhattak az aktusban.
Bár bizonyos leírásokban az olvasható, hogy a szomszédok veszekedése vagy egy ugató kutya ébresztette fel az embereket idejekorán kezdeti álmukból, a fennmaradt bizonyítékok többsége arra utal, hogy az ébredés a napi rutin részét képezte, és nem egyéb körülményekből következett. A 15-18. század között keletkezett orvosi könyvek a jobb emésztés és a pihentetőbb alvás érdekében gyakran ajánlották olvasóiknak, hogy kezdetben a jobb oldalukon aludjanak, majd „az első alvás után” forduljanak át a bal oldalukra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap