Mérgezett fegyverekkel vadászhatott az ősember
2015. március 25. 13:10
Mérgezett lándzsahegyekkel és nyilakkal vadászhatott az ősember, megkönnyítendő a kiszemelt vadállatok leterítését - feltételezik kutatók.
Az eddig ismert vizsgálatokból tudni lehet, hogy az ókori Egyiptomban már 4000 éve használtak mérgezett nyilakat, több olyan fegyver is előkerült, amely az Acokanthera nevű növény fás gyökeréből kivont nyílméreganyagot tartalmazott. Valentina Borgia, a Cambridge-i Egyetemen működő McDonald Institute for Archaeological Research paleolitikum kori fegyverekre szakosodott kutatója azonban úgy véli, hogy ilyen fegyverek már 30 ezer éve is léteztek.
"Önmagukban ezek a fegyverek nem voltak elegendők ahhoz, hogy leterítsenek velük egy olyan nagy állatot, mint a gímszarvas. Nagyon sok mérgező növény volt kéznél, a prehisztorikus közösségek pedig ismerték környezetüket, s tudatában voltak annak, melyek az ehető, a mérgező és a gyógynövények" - fogalmazott a szakember. "Egy ilyen fegyver elkészítése könnyű és gazdaságos volt, a kockázat pedig minimális. Ráadásul a mérgek kotyvasztása gyakran a vadászat rituáléjának hagyományát képezte" - tette hozzá.
Borgia kollégáival a folyadékkromatográfia-tömegspektrometria nevű módszerrel jelenleg azt vizsgálja, hogy a prehisztorikus fegyvereken vannak-e olyan mérgezett növényi maradványok, illetve keményítőszemcsék, amelyek feltételezését egyértelműen alátámaszthatják. Borgia elmondta, hogy az előzetes vizsgálatok megerősítették az Acokanthera-faj jelenlétét, de "egyelőre nem lehet semmit teljesen biztosan kijelenteni", mivel vannak más összetevők is a vizsgált mintában.
Mint ismeretes, a babilóniaiak, a görögök és a rómaiak is használtak mérgezett fegyvereket vadászataik, illetve a háborúk alkalmával (a toxikus szavunk a görög 'toxon'-ból származik, amely az íj görög megfelelője). A nyílmérgek mindenhol elterjedtek, az Amazonasban élő yanomami indiánok előszeretettel alkalmaztak ilyen fegyvereket, ahogy több más latin-amerikai bennszülött törzs is. Az afrikai népek a sztrichnincserjékből vonták ki a halált okozó anyagot, míg az Ázsia északi részén megtelepedett törzsek sisakvirággal bekent fegyverekkel indultak a medve-és kőszálikecske-vadászatra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05