Mengisztu uralma idején a holttestek látványa hozzátartozott az utcaképhez
2020. május 28. 08:21 Czókos Gergő
Korábban
„Halál az ellenforradalmárokra!”
Az ezredes Etiópia élén eltöltött első két éve különösen eseménydúsra sikeredett. 1977–1978. ugyanis nemcsak az etióp Ogaden tartományért Szomália ellen vívott, a Szovjetunió és Kuba jelentős segítségével megnyert háború, hanem a „vörös terror” miatt is nyomot hagyott az etióp kollektív emlékezetben.
Az etiópiai forradalom motorja két marxista szervezet, az Etióp Népi Forradalmi Párt (ENFP), valamint az Összetióp Szocialista Mozgalom (amhara mozaikszóval MEISON) volt. Az ENFP elvből elutasította a katonai kormányzást, ezért városi gerilla-hadviselésbe kezdett a Derg uralmának megdöntése érdekében.
A Derg az „imperialistának” és „ellenforradalminak” bélyegzett ENFP „fehér terrorjára” „vörös terrorral” válaszolt, amelynek során a kezdetben a Derg mellett álló MEISON-nal is leszámolt.
A tisztogatássorozat Mengisztu Addisz-Abebában mondott beszédével vette kezdetét, amelynek során a „Halál az ellenforradalmárokra!” felszólító mondat kíséretében három, vért jelképező folyadékot tartalmazó üvegcsét is a földhöz vágott, jelezve, mi vár a forradalom ellenségeire.
Az „ellenforradalmárokra” a városi lakosok polgárőrbizottságaként létrehozott, a helyi közigazgatás legalsó szintjét képviselő, úgynevezett kebelékhez köthető paramilitáris alakulatok, valamint egyéb milíciák vadásztak. Ez számtalan esetben azt jelentette, hogy az etiópokat fehér Peugeot 504-eseikkel rettegésben tartó verőlegények a jogtalan házkutatásokkal, törvénytelen letartóztatásokkal és gyilkosságokkal saját sérelmeikért vettek elégtételt.
A forradalom fő ellenségének a diákságot tekintették. Minden fiatal potenciális ENFP-szimpatizánsnak számított, így soraikból ezrek vesztették életüket. Egy gyermekvédelmi alapítvány vezetője már 1977 májusában arról számolt be, hogy a vörös terrornak mintegy ezer, többségében 11–13 év közötti gyermek esett áldozatául.
A holttestek látványa hozzátartozott az utcaképhez, akiket pedig nem hagytak a gyilkosság helyszínén, tömegsírokba temették. Azokat, akik szerették volna megkapni szeretteik holttestét, egyfajta váltságdíj megfizetésére kötelezték: az elhasznált golyók értékének megfelelő pénzösszeg fejében kaphatták csak meg a maradványokat.
A foglyul ejtetteket gyakran rettenetes megkínozták. Gyakori volt a rabok testrészeinek levágása, körmeik letépése. Számos nőt megerőszakoltak, volt, akinek levágták a melleit vagy a nemi szerveit szurkálták össze valamilyen éles tárggyal. A pribékek „kedvenc” módszere az volt, hogy a foglyokat fejjel lefelé lelógatták a plafonról, majd ostorral ütötték a hátukat és a talpukat.
Az „ellenforradalmárok” likvidálása rendkívül szervezett módon zajlott. A vörös terror káderei, hogy legyen nyoma az ellenforradalmárokkal szembeni fellépésüknek, minden egyes letartóztatásról, kínzásról és kivégzésről feljegyzést készítettek, hatalmas bizonyítékhalmazt hagyva maguk után. Mengisztu vörös terrorja halálos áldozatainak száma a szakértők becslése szerint meghaladja az 50 ezret, a kínzások és jogtalan letartóztatások pedig további tízezreket érinthettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap