Megmentette a világot, vagy csupán nyomásgyakorlásra volt jó a forródrót?

2016. június 20. 11:26 MTI

Ötvenhárom éve, 1963. június 20-án írták alá Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési főmegbízottai a Közvetlen Kommunikációs Kapcsolatról, népszerű nevén a forródrótról szóló megállapodást. A cél az volt, hogy támogassák a legfelső vezetők kommunikációját, egyben a közvetlen, egyidejű kapcsolatfelvétel révén a minimálisra csökkenjen a végzetes, nukleáris kataklizmát is okozható félreértések valószínűsége.

Kennedy és Hruscsov

Az amerikai fél 1962. április 4-én, a NATO-szerződés aláírásának 13. évfordulóján vetette fel a genfi leszerelési értekezleten, hogy létesítsenek gyors, közvetlen távközlési kapcsolatot Moszkva és Washington között, ami a biztonsági retesz szerepét tölthetné be, ha számítási hibából vagy a másik fél szándékának félreismeréséből a termonukleáris világháború fenyeget. A szovjet fél az 1962 októberében, a hidegháború "legforróbb" időszakában kirobbant kubai rakétaválság után fogadta el a javaslatot, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. A Kennedy-adminisztrációnak akkor nyolc órára volt szüksége Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető háromezer szavas üzenetének desifrírozásához, és további négyre a válasz elküldéséhez: ez a 12 óra akár végzetesnek is bizonyulhatott volna.

Így született meg 1963 nyarán a genfi leszerelési tárgyalásokon a forródrót-megállapodás. A közhiedelemmel ellentétben ez nem telefonösszeköttetést, hanem írásos üzenetváltási rendszert, egyszer használatos kódon alapuló duplex (egyidejűleg kétirányú kommunikációt is lehetővé tevő) távírórendszert jelentett. A rejtjelezett információ a Moszkva - Helsinki - Stockholm - Koppenhága - London - Washington útvonalon, kábeleken utazott oda s vissza, tartalékként egy rádiókapcsolati rendszert is felállítottak a marokkói Tangeren keresztül. Mindkét végponton, az SZKP KB moszkvai székházában, illetve a washingtoni Pentagonban egy-egy operátor és tolmács állt állandó készenlétben az üzenetek fogadására.

A telex-összeköttetést 1963. augusztus 31-én helyezték üzembe. Az angol ábécé összes betűjét és az összes számot tartalmazó amerikai tesztüzenet így szólt: "The quick brown fox jumps over the lazy dog's back 1234567890" (A fürge barna róka átugrik a lusta kutyán). Moszkva egy versrészlettel válaszolt, amely a napfelkelte szépségéről szólt.

A kábeles telexvonalak 1978-ig működtek, akkor szerepüket az amerikai Intelsat és a szovjet Molnyija (később Horizont) műholdcsalád vette át. Ezáltal szükségtelenné vált a közvetítő országok igénybevétele, és a hang-, a mozgókép és szélessávú adattovábbítási csatornák révén lehetővé vált a valós idejű információáramlás. Az egyik csatorna a nyugat-virginiai Etam és Moszkva között az amerikai műholdon keresztül működött, a másik vonalon a szovjet műhold szolgáltatta az összeköttetést Vlagyimir és a marylandi Fort Detrick között. Az adó-vevő állomások és a telexterminálok között kábel- illetve rövidhullámú rádiókapcsolat is fennállt, a korábbi kábeles kapcsolat a tartalék szerepét vette át. 1984-től a végpontokon faxkészülékeket is üzembe helyeztek, így lehetővé vált grafikus ábrák küldése is. A műholdakat és az adó-vevő állomásokat idővel modernizálták, és orosz területen, Dubnában egy újabb adó-vevő állomást is működésbe helyeztek.

Arra nézve nincsenek pontos adatok, hogy a forródrótot a szovjet és amerikai vezetők mikor és hányszor vették igénybe. Mivel a két szuperhatalom között a kubai rakétaválság után nem alakult ki közvetlen katonai szembenállás, erre többnyire regionális konfliktusok vagy akut veszélyhelyzet kapcsán került sor. Az első forródrótos kapcsolatfelvétel az 1967-es hatnapos közel-keleti háború idején történt, amikor Koszigin szovjet miniszterelnök és Johnson amerikai elnök egyeztette álláspontját. Hasonló érintkezésre került sor az 1971-es indiai-pakisztáni háború és 1978 októberében a közel-keleti rendezést célzó Camp David-i megállapodásokkal kapcsolatban. A "drót" burkolt nyomásgyakorlásra is módot adott, így 1980 decemberében Carter amerikai elnök így figyelmeztette Brezsnyev szovjet pártfőtitkárt egy esetleges lengyelországi szovjet bevonulás súlyos következményeire. 1984-ben a Szovjetunió a forró dróton tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy a Barents-tengeren tévedésből és nem háborús céllal lőtt ki rakétát.

A forródrót a hidegháború befejeződése után is használatban maradt, az iraki háború kirobbanásakor Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélgetett rajta George W. Bush amerikai elnökkel. Ma már a világ nagyhatalmainak vezetőit több forródrót köti össze.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma