Megbilincselt foglyokkal sülyedt a mélybe a rabszolgahajó

2015. június 8. 17:35

A rabszolga-kereskedelemben a 18. század végén bekövetkező változásokról tanúskodik az a hajóroncs, amelyet múlt héten azonosítottak afrikai és amerikai kutatók Dél-Afrika partjainál. Az addig mintegy két évszázadon át Afrika nyugati partjainál folyó kegyetlen emberkereskedelem következtében bekövetkező népességfogyás és az egyre növekvő verseny számos rabszolga-kereskedőt arra késztetett, hogy a kontinens keleti partjainál próbáljon szerencsét. A Kelet-Afrikából Dél-Amerikába tartó hajóútvonalon a nyugat-afrikaihoz képest kevésbé kiélezett versenyfeltételek mellett, olcsóbban megszerzett rabszolgákat szállítottak, de nagyobb volt a kockázat.

Hajó viharban

1794 decemberében a kelet-afrikai Mozambik partjainál a São José Paquete névre keresztelt portugál rabszolgahajó készen állt arra, hogy Dél-Afrika féktelenül örvénylő vizein keresztülhaladva tegye meg a brazil partokig tartó mintegy 11 ezer kilométeres távot. A küldetés rendkívül veszélyesnek ígérkezett, de busás haszonnal kecsegtetett.

A hajó rakterében több mint 400 megbilincselt, a kereslet és a kínálat kegyetlen törvényeinek kitett gyermek, nő és férfi tartózkodott. A hajó azonban nem ért célba: 24 nappal indulása után, a tajtékzó tengeren zátornyra futott, és Fokváros közelében elsüllyedt. A rabszolgaként fogva tartott utasainak csak mintegy a felét sikerült megmenteni. 212 ember lánchoz kötött ember vesztette életét.

Afrikai és amerikai kutatók kedden bejelentették, hogy megtalálták a hajó roncsait. A maradványoknál többek között vasnehezékekre és réz szegekre bukkantak, amelyeket jövőre már az érdeklődők is megtekinthetnek a washingtoni Afroamerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeumában. A São José a mai napig az egyetlen olyan feltárt hajóroncs, amely a fedélzeten fogva tartott emberekkel süllyedt el. Az emberi maradványokat egyelőre nem találtak a helyszínen.

Búvárrégészek vizsgálják a hajó roncsait

Búvárrégészek vizsgálják a hajó roncsait

Az európaiak a 16. század elején kezdték meg Nyugat-Afrika Szenegáltól Angoláig húzódó, mintegy 25 millió ember lakhelyéül szolgáló partvidékének kifosztását. Az első portugál rabszolgahajó 1526-ban indult útnak az amerikai kontinensre. 1600-ig a szubszaharai régióból szinte minden hajó a nyugati partoknál szállt vízre.

A rabszolgák többségét a közép-amerikai spanyol gyarmatokra vagy Brazíliába szállították, ahol több mint kétharmadukat cukor-, dohány-, rizs-, vagy gyapotföldeken dolgoztatták. Szinte egész Európát Brazília látta el cukorral. Az 1640-es évekre például az északkeleti Pernambucano államból 24 ezer tonna cukrot szállítottak évente Amszterdamba.

Néhány a roncsoknál talál tárgyak közül

Néhány a roncsoknál talált tárgyak közül

"Létezik egy régi mondás az abolicionisták körében, miszerint a cukor vérből készült" - meséli Marcus Rediker, a Pittsburghi Egyetem történészprofesszora. "Az emberek annyira keményen dolgoztak a cukorültetvényeken, hogy sokan közülük szó szerint halálra dolgozták magukat" - tette hozzá a kutató. Az európaiak könyörtelen stratégiát követtek a rabszolga-kereskedelem kapcsán. Fegyverekkel és lőporral látták el afrikai szövetségeseiket, hogy támadják meg a szomszédos királyságokat, a rabul ejtett rabszolgákat pedig európai kereskedőknek adják el Afrika partjainál. A rendszer azonban nem maradhatott fenn örökre.

A 18. században az Amerikából importált termékekre - főként a cukorra - egyre nagyobb lett a kereslet, a megnövekvő terménymennyiség kitermelése pedig további afrikai munkaerőt igényelt. Mivel azonban fogytán volt az "első osztályú munkaerő", ráadásul az apadó kínálat mellett is növekvő kereslet miatt egyre magasabb árakat kellett kifizetni a rabszolgákért, a portugálok úgy döntöttek, Afrika olcsóbb rabszolga-munkaerővel kecsegtető keleti partjainál próbálnak szerencsét. A São José hajósai is hasonló megfontolásokból szálltak vízre azon a végzetes napon 1794 decemberében.

A transzatlanti rabszolga-kereskedelem történetében Amerikába szállított mintegy 12-13 millió rabszolga közül mindössze mintegy 400 ezer indult útnak Kelet-Afrikából. Rediker számításai szerint a mintegy 60 ezer hajóból csak néhány száz szállt vízre Mozambik partjainál.

Múlt-kor nyári szám

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma