Mecénásokat, iskolaalapítókat és politikusokat is adott Magyarországnak a Batthyány-család

2017. április 12. 10:01 MTI

A tavaly Körmenden, majd Siklóson szerepelt, a Batthyány-család uradalmait bemutató vándorkiállítás helyi múzeumi kincsekkel kibővített tárlata nyílt meg kedd este Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban.

Batthyány-család
Batthyány Lajos nádor, a nagykanizsai gimnázium alapítója, Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök és boldog Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”

A Dunántúl számos településén, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén összesen tizenegy uradalmat és a köréjük szerveződő településeket birtokló Batthyányakról Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója felidézte: 1452-től 1966-ig 30-35 jeles személyiséget adott a hazának a főnemesi család. Bár "nem szerették" őket a kanizsaiak, hiszen adót kellett nekik fizetni, mégis számosan közülük mecénásként, iskolaalapítóként, templomépítőként, illetve Magyarország vezető politikusaiként "a nemzet ügyeiért is komoly áldozatokat hoztak". Utalt például a szegények orvosaként boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóra, illetve Batthyány Lajosra, aki 252 évvel ezelőtt a róla elnevezett kanizsai gimnáziumot, Vas, Zala és Somogy vármegye első középiskolájaként megalapította.

Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója egyebek mellett azt fejtegette, hogy a család hercegekből, grófokból állt, de birtokaik soha nem voltak csupán egyetlen kézben. A kezdetben a Dunántúl középső részén birtokokkal rendelkező Batthyányak a török miatt először a nyugati országrészekben gyarapították vagyonukat, majd később a Dunántúl déli területein. Nevük házasság és öröklés révén egészült ki a Strattmann-család nevével.

Gróf Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke

Az igazgató hozzátette: a középkorban az ország váruradalmakból állt, amelyekhez nagyon sok falu és jobbágy tartozott. Az uradalom birtokosa azonban nemcsak adót szedett, de gondoskodott is a jobbágyairól, a felszabadított parasztokból sereget szervezett, amely az országot is védte. Mindemellett kulturális értékeket is közvetített, hiszen például neves építészeket, művészeket bízott meg a templomépítésekkel.

A vándorkiállítás előzményei kapcsán Móricz Péter, a körmendi Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója azt mondta: tavaly volt a 300. évfordulója annak, hogy a Batthyányak Körmendre helyezték uradalmaik központját. Ennek kapcsán először ott nyílt meg a magyar- és németnyelvű tárlat, ami februárban Siklóson volt látható, majd Nagykanizsáról Németújvárra (Güssing) megy tovább.

A körmendi Batthyány-kastély

A kastélyok, várak, templomok képeit, a birtokok működéséhez szükséges számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat is felvonultató tárlat Nagykanizsán a kiállításnak helyet adó Thúry György Múzeum relikviáival is kiegészült, egyebek közt két nagyméretű eredeti címerrel.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Batthyány-kastély ZalaszentgrótonGróf Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnökeA körmendi Batthyány-kastély

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma