Már 1983-ban nyilvános 56-os megemlékezést szervezett Krassó György
2016. február 12. 17:32 MTI
25 éve, 1991. február 12-én halt meg Krassó György, a szocializmus és a rendszerváltás időszakának közismert alakja, a "permanens forradalmár". 1983-ban ő szervezte az első nyilvános megemlékezést Budapesten az 1956-os forradalomról.
Korábban
1946-ban korengedménnyel lépett be a kommunista pártba, gimnáziumi tanulmányait megszakítva esztergályos lett Csepelen, s munka mellett érettségizett le. 1951-ben a közgazdasági egyetemre iratkozott be, de kritikai nézetei miatt a következő évben kizárták a pártból, s 1955-ben államvizsgája előtt az egyetemről is kitették. Ezután segédmunkásként dolgozott, diplomát csak 1976-ban szerezhetett. Az 1956-os forradalom idején részt vett a rádió ostromában, október 30-tól a kijárási tilalom megszegése miatt öt napig őrizetben volt. Forradalmi tevékenysége miatt novemberben letartóztatták és tíz év börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult.
Még abban az évben izgatás miatt újra letartóztatták, de 1964-ben felmentették. Szabadulása után segédmunkásként, dokumentátorként, végül előadóként dolgozott a Lampart Műveknél 1973-ig, amikor egészségi okokból nyugdíjazták. 1972-ben és 1973-ban részt vett a március 15-i tüntetéseken, a hetvenes évek végétől pedig bekapcsolódott a szerveződő ellenzéki mozgalomba. Előadásokat tartott a "repülő egyetemeken" és a Hétfői Szabadegyetemen, de radikalizmusa miatt hamar ellentétbe került a Beszélő körével, ezután a Demokrata folyóirattal és az Inconnu művészcsoporttal működött együtt.
1982-ben Magyar Október néven saját szamizdat kiadót hozott létre, 1983-ban ő szervezte az első nyilvános megemlékezést Budapesten az 1956-os forradalomról. 1984-ben rendőri felügyelet alá helyezték, a következő évben kiutazási engedélyt adtak neki, hogy Londonban meglátogathassa súlyosan beteg bátyját, Krassó Miklós filozófust. Nagy-Britanniában politikai menedékjogot kapott, itt alapította meg a Magyar Október hírügynökséget, s dolgozott a BBC és a Szabad Európa Rádiónak.
1989-ben Nagy Imre és társai temetésére érkezett haza s még abban a hónapban megalapította a Magyar Október Pártot, "az utca pártját". A párt és Krassó megmozdulásaikkal váltak ismertté, ők keresztelték vissza a Münnich Ferenc utcát Nádor utcára (bár a táblacsere miatt pénzbüntetést kaptak), majd ledöntötték Münnich szobrát. Zsíros kenyeret osztottak Csepelen, jelképesen megszállták a Fehér Házat, öt évre tervezett demonstrációt szerveztek a Parlament előtt. Krassó és pártja indult az 1990-es parlamenti választáson, de nem sikerült bekerülniük a Parlamentbe. Az örök ellenzéki lázadó Krassó György 1991. február 12-én halt meg szívinfarktus következtében. A rákoskeresztúri temetőben az 56-os mártírok hamvainak közelében nyugszik. Nevét 2002. október 23. óta emléktábla őrzi a budapesti Fő utcában és Londonban is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap