Mai szemmel is óriási méretű volt a Rómát életben tartó Ostia kikötője
2020. november 16. 13:59 Múlt-kor
Korábban
Betonnal teli óriáshajó
Az új kikötő gigantikus méretekkel rendelkezett. A 800 méter széles, 7 méter mély kikötőmedencét Ostiától 4 kilométerre északra ásták ki. Oldalsó széleit kőfalakkal erősítették meg, a kikötő bejáratához mindkét oldalon egy-egy hosszú, ívelt mólót építettek a víz alatt megszilárduló római betonból. Az építészek a kikötő bejárata elé – a téli viharoktól való megóvása érdekében – egy hatalmas hullámtörő gátat terveztek.
Suetoniustól tudjuk, hogy a hullámtörő alapjául egy gigantikus méretű hajó szolgált, amelynek rakterébe betontömböket hordtak, hogy el tudják süllyeszteni. A hajó fölé az éjszaka közlekedő hajók tájékozódásának megkönnyítése érdekében egy magas világítótornyot építettek. Ezt követően két csatornát ástak a kikötő és a Tiberis közé, hogy a hajók rakományát folyami dereglyéken Rómába szállíthassák.
Az építkezés végül egészen Kr.u. 64-ig tartott. Nero császár a kikötő megépülésének tiszteletére kiadott egy emlékérmet, amelyen a kikötő mellett a gátak és hajók képe volt látható.
Vadállatok Ostiában
Megnyitása után a Földközi-tenger legkülönbözőbb vidékeiről érkező teherhajók lepték el az új kikötőt, a Portus Ostiensist. Becslések szerint Róma évi 270 ezer tonna búzát importált, mely nagyrészt az új kikötőn keresztül érkezett Egyiptomból és Észak-Afrika egyéb területeiről.
A kikötőmunkások éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a nagy mennyiségű áru Rómába jusson. A búzát nagy zsákokban, a bort és olajat nehéz cserépedényekben szállították. Egy rakomány akár 10 ezer amforából is állhatott, és meglehetősen kemény munka volt az árut a raktér fojtó melegéből kicipelni.
Egy 250 tonnányi búzát szállító hajó kirakodása 7–8 napot vett igénybe, mégis ez szinte semmi nem volt a márvány- és gránitszállítmányokhoz képest, amelyekre Róma nagyszabású építkezéseihez volt szükség. A súlyosabb rakományokhoz fából ácsolt darukat használtak.
Ostiába rabszolgaszállítmányok is érkeztek, a legnagyobb feltűnést pedig az Afrikából szállított, ketrecekbe zárt vadállatok: oroszlánok, majmok, orrszarvúk és elefántok keltették, amelyeket gladiátorviadalokra vittek tovább Rómába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap